Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

kapott szolgálati lakást, valamint tizenkét holdnyi illetményföldet, IX. fizetési osztályba sorolt honoráriumot.

1

9 A felügyelőknek naplót kellett vezetniük az aktuális mezőgazdasági munkákról, napi teendőkről.

2

0 Rendszeres jelentéseket küldtek a felettes főfelügyelőnek, aki újabb jelentéseket fogalmazott meg a tanács felé.

2

1 Miközben a tisztviselők társadalmi státuszát, Horthy rendszerben betöltött pozícióját, beilleszkedését a majdani szocialista községbe további kutatásoknak kellene tisztáznia, addig a telepes új gazdákról a feltárt források alapján megkísérelhető egy vázlatos szociológiai kép megalkotása.

22 2

3 Új gazdák A leendő községek lakossága a korabeli Magyarország legszegényebb agrárrétegeiből verbuválódott: volt uradalmi cselédekből\ a majorságok melletti szőlőhegyek nincstelenjeiből és törpebirtokosaiból, valamint a távolabbi országrészek summásaiból. Elsősorban a helybeli lakosság számíthatott házhelyekre, de ahol maradtak tartalékföldek, ott nagyobb számú idegen igénylőt is befogadtak.

2

4 Nagykarácsonyban a 140 cseléd mellé 210 új telepest, Hantoson 110 családhoz 170 migránst, Mátyásföldön 140 helybelihez 210 jövevényt terveztek.

25 2

6 Etyeken 308, Mányon 70 igénylővel számoltak.

2

7 A migránsok kibocsátó területei főként a Mátra és a Jászság.

2

8 Előfordult, hogy a jövevények számára a földalapból már nem jutott elegendő házhely. Nagyvenyimen például 19. U. o. 20. (7) 21. (8), (9) 22. A megkérdezett idős emberek telepfelügyelőkre egyáltalán nem emlékeznek, hanem csak „tanácselnökökre", akik gazdálkodtak és már a negyvenes években is igazgatták a falut. Mátyásdombon Vincze János neve maradt fenn, akinek a nevét az áttanulmányozott anyagban nem találtam meg. 23. Adalékként szolgálhat, hogy a telepítések egyik kulcsfiguráját, Cserky Gyulát 1947. decemberében letartóztatták. KUGLER József 2000. 145. 24. A máshonnan érkező igénylőket gondosan megválogatták. Kérdőíves adatlapot kellett kitölteni, a válaszok valódiságát helyszíni környezetszemlén ellenőrizték. A kérdőív a családi állapot és a tulajdon mellett többek között olyan részletekre is kitért, miszerint az igénylő részt vett-e a fasizmus elleni harcokban, partizánként vagy egyéb módon, van-e hősi halott a családban. (22) 25. FARKAS Gábor 1970. 151. Érdekes, hogy Mátyásdomb helytörténetében azt olvashatjuk, hogy a helybeliek és a jövevények aránya nem a fenti érték szerint alakult, hanem a bevándorlók nyolcvan százalékos többséget alkottak; VARNAI Tamás 1990. 182. A bejárások során említették, hogy sok cseléd a közeli falvakba költözött. Az anyakönyvek módszeres átvizsgálása segíthetne kideríteni, mi lehet a két szám közötti differencia hátterében. 26. Megjegyzendő, hogy a 2001-es népszámlálás visszatekintő statisztikai adatai szerint 1941-hez képest 1949-re szinte mindegyik telepes községben csökkent a lakosságszám. A visszaesésnek feltehetően módszertani okai vannak, hiszen a helytörténeti munkákban szereplő számok alapján Nagykarácsony mai közigazgatási határain belül 1945 előtt kb. ezer fő, míg a KSH adatbázisa alapján 1722 fő élt.; FARK\S Gábor 1991. 161.; Forrás: NÉPSZÁMLÁLÁS 2001. 27. (10) 28. Besnyőre 160 bodonyi család, Nagyegyházára 40 bükkzsérci, Nagykarácsonyra 55 viszneki és 23 mátraderecskei, Hantosra 36 siroki és 43 jászfényszarui, Nagylókra és Kislókra 24 jászárokszállási család érkezett. FARKAS Gábor 1970. 320. A telepfel ügyelői jelentésből tudjuk, hogy Nagylókra 1946-ban további 20 család érkezett. (8). Az adatközlők szerint a telepesek jelentős része ismerte új hazáját, hiszen korábban summásként rendszeresen vállalt munkát az itteni uradalmakban. Az iratanyagban számtalan vasúti jegyigénylés található, ami alapján egy későbbi kutatás pontosabb képet tudna festeni a migrációban érintett községekről, lásd: (21) 93