Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden
A Vett úti ONCSA-telep Az első tíz házból álló telepet 1941 őszén építették fel. Ezt az építkezést lehet a levéltári és sajtóbeli adatok alapján legrészletesebben nyomon követni. Az építési terület kiválasztásában fontos szempont volt a belvízmentesség, egy iskola közelsége valamint, hogy közvetlen közelben kínálkozzon munkaalkalom. 2 8 így került a választás a tiszaroffí illetőségű Csete Ambrus patikus és felesége - felerészben szőlővel beültetett - 8244 négyszögöles ingatlanjára, ami magas, homokos terület volt, és mai Nagykőrösre vezető 441-es főútról leágazó - egykori nevén - Szikszai dűlőben feküdt. 2 9 A terület a XII. kerülethez tartozott, a környező parcellák tanyákkal sűrűn lakottak voltak. A közelben 4—500 lépésre - volt az 1928-ban létesített Körösi úti iskola, 3 0 valamint nem messze estek a nyársapáti és a csemői szőlőtelepek. „A talajvíz oly alacsonyan áll, hogy a falak nedvességétől még esős évszakban sem kell tartani, mert a fenti ingatlan az egész vidék legmagasabb helye. A még kellőleg nem szigetelt és meg nem alapozott házak is a fenti ingatlanon szilárdan állanak az utóbbi 3 vizes év ellenére is. "- írta szakvéleményében a város főmérnök. 3 1 Ez a föld olyan magas volt, hogy lovas kocsikkal hordták róla a homokot építkezésekhez. 3 2 A területet 15 000 P-ért forgalmi érték alatt - vásárolták meg 1941 júliusában. Az ingatlant egyenként 824 négyszögöles portákra mérték szét. A két házsor közé meghagyott út 740 négyszögölet hasított ki a területből. 3 3 A földhöz tartozott egy jó állapotban lévő kapás ház is, amit a Szövetkezet első terve szerint meg akartak tartani a tizedik juttatandó háznak, mivel az újonnan épült házak sorában feküdt, de dr. Cser János vármegyei szociális felügyelő utasítására azt le kellett bontani és helyére új, típusterv szerinti házat felépíteni. 3 4 Az építkezések közvetlen irányításával és ellenőrzésével dr. Kádár Antal városi főmérnököt és dr. Bálint Sándor szociális előadót bízták meg. A házak kivitelezésére zártkörű versenytárgyalást hirdettek, de a beérkezett építőmesteri árajánlatok - név szerint Knezsek Gusztávé, Kispál Benőé és Máté Bálinté - túl magasak voltak a maximálisan felhasználható összeghez képest. Ezért az egyes munkafolyamatokat házilag kellet megszervezni a Szövetkezetnek. 3 5 Ennek eredményeképpen a „felelősmesteri" munkákat Knezsek Gusztáv és Kispál Benő végezte. 3 6 A vályogtégla kivetésére megállapodást kötöttek Bimbó Pállal, aki vállalta, hogy jó idő esetén a városnak kb. 15 000 vályogot ver, ezer darabját 20 pengőért. A város által adott anyagból vert téglákért az összerakás után még két napig felelt, amikor is a város köteles volt azt átvenni. Az asztalos munkákat Lovas Antal asztalosmester „szerezte 28. Ceglédi Hírlap, 1941 november 8., 1-2. 29. A területből kihasított dűlőutat ma az Ertemen belül dűlőhöz sorolják. 30. REZNÁK Erzsébet 1987. 336. 31. PML NKO V73-b 21817/1942. 32. Pánczél Gergely közlése. 33. PML XI. 404. 9. Köteg; PML NkO V 73-b 21817/1942; PML XI. 404. 11. Köteg; Összesített táblázat a Cegléd Városi Közjóléti Szövetkezet által épített ONCSA-telepek adatairól. 34. PML NkO V 73-b 23758/1941. 35. PML NkO V 73-b 21023/1942; A házilagos kivitelezéssel az építkezés a 66 000 P-ős legolcsóbb építőmesteri ajánlattal szemben 51 450 P-be került. 36. PML XI. 404. 8. köteg. 61
