Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden
meg". 3 7 A házakat a OSZF Műszaki Osztálya által összeállított művezetői utasítás alapján kellett kivitelezni. Az építőanyagok egy részét a helyi Első Ceglédi Téglagyár R. Ttől vásárolták. 3 8 A házakat már 1941 augusztusára fel akarták építeni, de a későn vásárolt telkek miatt a munkát csak augusztus közepén kezdhették el. Anyaghiány ekkor még nem nehezítette az építkezést, egyedül a szeget volt nehéz beszerezni. 3 9 A házak 1941 novemberében lettek készen, amikor a helyszíni szemle alkalmával az asztalos munkákat - kisebb pótlások és javítások elvégeztetése után - átvették. 4 0 A Ceglédi Hírlap arról adott hírt, hogy az Országos Szociális Felügyelőség a befejezés előtt (a meszelés és a padlózás hiányzott) helyszíni szemlét tartott és még filmfelvételeket is készített a házakról, valamint hogy 10 házból álló utcát a dr. Sárkány Gyula polgármester után mindenki „Sárkány-telepnek" hívja. 41 A házsort az 1944 júniusában tartott Cegléd Városi Közjóléti Szövetkezet második évi rendes közgyűlésén a hivatalosan is így nevezték el. 4- Erre adatközlőim nem emlékeztek. A házak tehát elég gyorsan kb. három hónap alatt elkészültek, ráadásul ősszel, ami azt jelentette, hogy nem volt idő arra, hogy teljesen kiszáradjanak. A juttatott családok azonnal beköltözhettek. 1942 áprilisában így számolt be a Ceglédi Hírlap a telepen élőkről: „Az ONCsA-telepen, vagy ahogy hivatalosan is nevezzük, a Sárkány-telepen tíz sokgyermekes család lakik. A tíz családnak 14 élő gyermeke van. Összesen mintegy 95 lélek lakik a telepen. A gyerekek legnagyobb része iskolaköteles vagy még nem is jár iskolába. A felnőtt és kereső gyermekek száma csekély. A telep lakói nagy szorgalommal dolgoznak, mert a házjuttatással kapcsolatos terheket és fizetnivalókat pontosan akarják eszközölni. A telet nagy nehézségek és nyomor árán, de minden különösebb baj nélkül keresztül vívták és most minden reménységük a tavaszban és a kedvező keresési lehetőségekben van. " 4 < A házakat a következő családok kapták: 4 4 1. Végh Sándor csősz, aki hét gyermek apja, a világháborúban négy esztendőt szolgált. 2. Kökény Pál napszámos, gyermekeinek száma nyolc, hét évig volt katona. 3. Tóth Pál napszámos, aki szintén négy évig volt világháborús katona és hét gyermeke van. 4. Karsai Pál szőlőkapás, hat gyermek atyja, ő is négy évig szolgálta a hazát, mint katona. 5. Gór László, szintén napszámos, 11 gyermekes családapa hat évig volt katona. 6. Szarvák József, 7 gyermekes napszámos. 7. Pantocsek István, 6 gyermekes kocsis. 8. Katona Antal, 7 gyermekes napszámos. 9. özv. Kovács Rudolfné, 10 gyermekes anya, uradalmi kocsis özvegye. 10. Zakar József, 7 gyermekes útkaparó. 37. PML NkO V 73-b 21817/1942. 38. PML NkO V 73-b 22858/1941. 39. PML NkO V 73-b 1920/1942; PML IV 408-b 19652/1942. 40. PML NkO V 73-b 21817/1942. 41. Ceglédi Hírlap, 1941. november 8., 1-2. 42. MOL K 566 13. csomó. 43. Ceglédi Hírlap, 1942. április 25, 3. Majdnem százan laknak a Sárkánytelepen. 44. Ceglédi Hírlap, 1941. December 13., 2. 62
