Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata
A háború utáni években a földosztással párhuzamosan, a kiosztott házhelyeken meginduló magánépítkezések mellett az államilag támogatott típusterves építkezések jelentették a vidéki házépítések lehetőségét. Ebben a bő egy évtizedben a falusi lakásviszonyok csak szerény mértékben javultak, ugyan emelkedett az átlagos szobaszám, és csökkent a vályogházak aránya. A lakásépítési kedv a statisztikai adatok alapján a kollektivizálás utáni években, a bizonytalan gazdasági helyzet miatt tovább csökkent, és igazi emelkedése csak a hatvanas évek végén, és a hetvenes évek elején indult meg. 3 8 Kockaházak - „szép új világ"? Az 1960-as évektől rohamosan terjedt a falu utcaképét egyre inkább meghatározó új épület-típus a kockaház, amely teljesen mellőzi a korábbi, hagyományos építészeti formákat, típusokat. A kockaház nemcsak a néprajzosok, de az építészek által is kárhoztatott, mind esztétikailag, mind formailag lenézett háztípus. Míg a néprajzosok, a paraszti hagyományoktól teljesen eltérő formát, és az utcaképet megbontó épületet bírálták, „két-három évtized alatt a faluk jelentős részének utcaképe - nem előnyére - megváltozott, nyugtalan, kiegyensúlyozatlan, diszharmonikus lett, amit helyenként az épületek silány kivitele még csak fokozott". 3 9 Az építészek nemcsak a kockaházak tervezését, de a lakóházak tervezését is másodrendű munkának tekintették a hatvanas-hetvenes években,„mérnöki tudományos szakszerűséggel tervező építészek szemében a kontárság szimbóluma lett. „Állami építészeknek - szinte mindenki az volt - eleinte tilos volt a »maszekolás«, később pedig, kimondvakimondatlanul, általában lesajnált, méltatlan feladatnak számított az »egyszerű« családi házak tervezése". 4 0 A kockaházak megjelenése nemcsak a típustervek megjelenésének, nemcsak a korabeli divatnak volt a következménye, de az elérhető alapanyagok is, a városi minták falusi követését tették vonzóvá, mind gyakoribbá. 4 1 Nem mondhatjuk azonban, hogy teljesen egyforma lakházak jelentek meg, de alapjaiban egy nagyon egységes, a korábbi faluképtől merőben eltérő, idegen típus jött létre. A hagyományos téglalap alakú, majd L alakúvá bővített lakóházak helyett a 8x8 és a 10x10 m alapterületű kockaházak épültek nemcsak az új falurészeken, de a történeti falumagban is, megbontva a hagyományos utcasorok képét. A kockaházak, de többször nem az alaprajz alapján, hanem az új tetőforma alapján sátortetősnek nevezett háztípus a megváltozott életformának is lenyomata lett. A nagyobb alapterületű házakban az előszoba, gyakran hoszszú folyosó formájában jelent meg, amely két részre osztotta az épületet, az utcai fronton két szoba, míg az udvari oldalon konyha-kamra-fürdőszoba beosztással, gyakorta itt is egy kisebb szoba kialakítására volt lehetőség. A ház alkalmas volt több, akár három generáció együttéléséhez, az egyik szobában a tisztaszoba, majd később a nappali funkció kialakításához. A lakóházak alapanyag felhasználásában is újabb anyagok 38. A statisztikai adatokat közli és részletesen elemzi VALUCH Tibor.; VALUCH Tibor 2004. 391-394. 39. BARABÁS Jenő 1997. 40. SZALAI András 1997. 41. VALUCH Tibor 2004. 400. 41
