Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében
A kávási gyerekek életébe a játékszerek inkább a búcsúk alkalmával vásárolt ajándékok útján érkeztek el először: „ugye egyébként nem emlékszem, hogy botba vett játékunk lett vóna. A jellemző volt a falusi buesu. (...) Valamiket kötődött, vagy egy temetőszentöléshez, vagy egy keresztszentöléshez, valamihez kötötték. És akkor a faluba. Ez évente mindig abba az időszakba megismétlődő volt. Aztán ide elmentek akkor ezek a bazárosok. „Fölültek a ringlisre, akkó vót fölnött, vót ilyen gyerek le-föl, ugye ilyen hullámvasútféle, ezt nagyon szerették. Fotbalozni lehetett ott, meg hát ugye azon kívül a sátrakban sok mindent megvenni, Hát csengőiül fogva amit csak akarsz, ilyen kis összecsengős füles nyuszikat, similabdát. Hát nem tudom ilyeneket ismertek, láttatok biztos, láttatok sátrakban, Lufit, luftballont. Ma az a jellemző, hogy a nyári szünidőben a gyerekek inkább bandákba verődve a szabadban töltik idejüket, a téli időszakban pedig sokkal kevésbé találkoznak. Akkor kerülnek előtérbe inkább a játékszerek, azok közül is leginkább a számítógépes játékokat preferálják. Ebesen pont fordított a helyzet, ott nyáron nem jellemzőek a gyermekcsapatok, ilyenkor kapnak nagyobb szerepet a játékszerek. Az ezredfordulón elindult olyan folyamat, hogy a gyermekjáték presztízsreprezentációként funkcionál. A családi jövedelemhez képest hatalmas összegeket költenek játékra a szülők. Gyakori, hogy egy gyermek az egész havi kereset egynegyedéből vásárolt játékot kap. 2 3 A szülők körében versengés indul el, ami olyan méreteket ölt, hogy az egész családot érintő igények kielégítésénél is előbbre teszik. Például a ház még nincs bevakolva, de az fontos, hogy a gyerekeknek legalább olyan mutatós vagy drága holmija legye ti, mint társaiknak. A drága játékot hozzák a szülők a játszótérre, és azzal van elfoglalva a gyermek, ügyet sem vetve az ott található eszközökre. Ezekkel a játékokkal ugyanolyan jól, sőt, talán még jobban is lehetne otthon játszani. A lakásban is kitüntetett helyen vannak ezek a presztízstárgyak, melyek így eredeti funkciójukat veszítik el, hiszen a gyerek egyedül nem fér hozzá, nem is használhatja, csak a szülők szigorú felügyelete mellett. Térhasználat A hagyományos paraszti társadalomban tartózkodás és alvás szempontjából a gyermek nem rendelkezik önálló hellyel.' 4 A ház felosztásában vannak területek, melyeket nem használhat szabadon. A gyermek életkörülményeit az a társadalmi helyzet határozza meg, amibe beleszületett. Mivel a munkában hátráltató tényező, ezért a legfontosabb szempont az, hogy ne zavarja a felnőtteket. A lakásbeli elhelyezésénél az elsődleges szempont a gyermek testi épségének védése és a tárgyak megóvása. így a gyermekbútorok is arra szolgáltak, hogy helyhez kössék használóját. 2 5 A nagyobbak viszonylag keveset tartózkodtak a belső térben. A házbelső szinte egyáltalán nem volt potenciális helye a játéknak. 21. H J.-vel készített interjú részlete. 22. T.B.-néval készített interjú részlete. Kávás. 23 „.. .hogy kap zsebpénzt, de még mindig elvesszük, úgymond mert gyűjtjük nekik, most például vettünk egy homokfutót, egy ilyen kvadot nekik." EA.-nével készített interjú részlete. Ebes 24. FARAGÓ Tamás 2000. 25. K. CSILLÉRY Klára 1981. 59-65. 313
