Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében

Ebesen és Káváson a munkához való hozzáállásban nincs jelentős különbség. Mivel Ebes sokkal gyorsabban urbanizálódott, ezért ott hamarabb végbementek ezek a változások, a legifjabb generációt szinte óvják a munkától.

1

6 Káváson a hagyományos normákra épülő gazdálkodást csak az 1960-as években kezdte felváltani-kiegészíteni a több lábon álló paraszti gazdaság, így a 70-80-as években születettek a mostani fiatal szülők. Ez az a generáció, mely számára néhol mér teljesen természetes volt a munka. Ott előfordul, hogy bevonják a gyereket kisebb-nagyobb feladatokba, de csak alkalmanként.

1

7 Játék A magyarországi falvak gyermeke saját készítésű játékokkal játszott. A gyermekjátékok a felnőtt életbe való belenevelődés funkcióját is betöltötték. A játékok utánzáson alapultak: „Inkább ilyen hasznos játékaim voltak. (...) Tehát volt kis gereblyém, vasvillám fából. (...) Akkor volt kis gyúródeszkám, (...) akkor kis sodrófám. Szóval ilyenek. Mindenből volt kiesi csinálva."Tehát az elkészítés ugyanannyira fontos volt, mint maga a játék, az örömforrás nem feltétlen tárgyakhoz volt kötve, sokkal inkább a leleményességhez, tevékenységhez. „Mi előszeretettel faragcsáltunk magunknak állatokat, meg sók mi több. (...) Aztán fenyőfakérget nagyon könnyen lehet faragni. Fenyőfakérget szereztünk, vagy szedtünk az erdőbe. Es akkor abból különböző állatokat faragtunk."'

8 Háziiparszerű játékkészítés szinte egyáltalán nem volt, a mesterek saját munkáikat csinálták meg piciben.

1

9 A játékok terjedésének egyik elősegítője a 19. századtól a karácsonyi ajándékozás szokásának elterjedése.

20 Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a paraszti háztartásban fellelhető tárgyak, és fajtájuk száma is növekszik, így- - a téeszesítést követően, a több lábon álló paraszti gazdaságok kialakulásától kezdve, egyre nagyobb mértékben - megjelennek a házban a vásárolt gyermekjátékok is. A játékgyártás fejlődésének köszönhetően rohamosan növekszik a megvásárolható játékok száma és sokszínűsége, ezek a játékszerek sok esetben már olyanok, hogy egyszerre csak egy személyt tudnak foglalkoztatni. Mikor a televízió már mindennapossá vált a háztartásokban, lassan felengednek az erre vonatkozó korlátozó szabályok, ezáltal a gyerekek körében a szabadidő eltöltését egyre inkább ez a tevékenység határozza meg. Ugyanez a folyamat számítógépekre, és számítógépes játékokra is igaz. A játékszerek használatában beállt változások hatására a kreativitás, és a fantázia visszaszorult, hiszen nem kell saját magának megteremtenie világát, hanem mindent készen kap. Pl.: A rajzfilmeknek köszönhetően nem kell elképzelni a mesehősöket. A játékokkal túlzsúfolt gyermekszobákban inkább az okoz problémát, hogy melyiket válassza a sok lehetőség közül. Viszont az ezredfordulótól rengeteg fejlesztő játék jut a gyermekekhez, a foglalkoztató könyvek arra sarkallják, hogy hamarabb elsajátítsa az iskolaérettséghez szükséges kompetenciákat. 16. „De így konkrétan házimunkát még nem, azt én is megcsinálom. Inkább pihenjenek. Még gyerekek. Lesz annak ideje. A lány mosni nem tud, a pénzt nem ismeri. De tényleg olyan szinten" K A.-nével készített interjú részlete. 17. „Es szereted a disznóvágást? Nem, mert akkor dolgozni kell!" M.T-sal készített interjú részlete. Kávás. 18. H J.-vel készített interjú részlete. Gellénháza. 19. KRESZ Mária én. 20. GUNDA Béla 1981. 67. 312