Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata

vezetbe, az Országos Házépítő Szövetkezetbe tömörítette azokat."' A háború előtti és alatti szervezett, típustervek segítségével megvalósított, államilag támogatott és felügyelt akciók 1949-től, a Veres Péter építésügyi miniszter által a Földhitelintézettel közösen létrehozott Országos Házépítő Szövetkezet (OHESZ) szervezésében folytatódtak két éven keresztül, felhasználva a korábbi ONCSA-tervek közül hatot, és az új pályázatra beérkezett tíz épülettervet. Az OHESZ házakból néhány év alatt több mint tízezer lakóház épült fel, több helyen, egykori tanyaközpontok, cselédek lakta majorságok váltak egész településrészekké, önálló falvakká. Az OHESZ által szervezett telepítésekkel nemcsak lakásproblémákat oldottak meg, de a kor politikai, gazdasági célkitűzéseinek megfelelően a tanyás települések megszüntetésében, új falvak kialakításában is felhasználták. Az OHESZ, majd MEZOTERV a korábbihoz hasonlóan földszintes, szabadon álló, tornácos, nyeregtetős típusokat tervezett. Kutatásaink során két tipikus esetet vizsgáltunk meg: Hajdúvid és Ebes

1

7 példáját. Mindkét hajdúsági tanyasi terület, ahol az 1950-es évek elején az állami gazdaságok megszervezésével párhuzamosan hozták létre a tanyai községeket. A II. világháború után, az 50-es években indult az ún. FAGI

1

8 lakásépítési akció. Az Országos Hitelszövetkezet megszűnte után leállt ez az akció, a hitelügyek intézése átkerült az Országos Takarékpénztárhoz. Az OHESZ és ezen belül a FAGI házak a falusi lakások modernizációjának újabb állomását jelentette. Az OHESZ tervlapjain annak ellenére is csak részben követte a népiek elképzeléseit, hogy ügyvezető igazgatónak TÓTH Kálmánt jelölték ki. Az iránymutatónak szánt épületrajzok többsége szakított a hagyományos magyar egymenetelű épületelrendezéssel, és a „kockaház" különböző megoldásait mutatta.

1

9 Ebes, a debreceni agglomerációhoz tartozó település tipikus példája a II. világháború után létrehozott telepes falvaknak. Szolnoky Lajos közvetlenül figyelte a létrejövő települést, ahol az 1950-es évek elején végzett néprajzi kutatásokat. A megfigyeléseiről az Ethnographiában írt tanulmányában számolt be. Szolnoky tanulmánya ugyan magán viseli a kor politikai, ideológiai szempontjait, leírásai, interjúi alaposan mutatják be az új település létrejöttét.'" A tanyai települések központosítása országos politikai akarat volt: 1949-ben született döntés arról, hogy az tanyasi lakosságot egy Ebesen felépülő községben kell összetelepíteni. 16. HÁMORI Péter 2004. 17. Ebes, az 1950-es évek elején létrehozott falu programunk egy központi kutatópontja volt. Tanulmánykötetünkben a településsel kapcsolatban több, a FAGI házakról pedig egy tanulmányt (Neichl Noémi) közlünk. 18. FAGI, a mozaik szó feloldására több forma is használatban van: Falusi Agrárgazdasági Intézet, Falusi Gazdasági Lakásépítő Iroda. A hivatalos dokumentumok az utóbbit támasztják alá. 19. HÁMORI Péter 2005. 21. 20. SZOLNOKY Lajos 1953. 104-147. 30