Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében

Hortoványi Piroska NEKED VOLT GYEREKSZOBÁD

9 A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében Tanulmányom megírásához három hér terepmunkát végeztem Ebesen és Káváson. A módszerek között tekintve a házfelmérések és - egy családon belül több generációval készített - életútinterjúk mellett jelentős szerepet kaptak a gyermekekkel készített interjúimat is. E kutatások segítségével fogom bemutatni a gyermek státuszának változását figyelembe véve azt, hogy a vizsgált falvak - 20. század második felében végbement különböző változások hatására - igen különbözőek az urbanizációt és a társadalmi rétegeket illetően. Természetesen a gyermek státusza hatalmas változáson ment keresztül. Státusz: „a társadalom más tagjai által egy adott csoportnak tulajdonított megbecsültség, vagy presztízs. A társadalmi csoportok általában eltérő életvitellel - azaz a csoport tagjai által követett sajátos viselkedésmintával - jellemezhetőek. A státusz privilégium, lehet pozitív vagy negatív."

1 Míg a hagyományos paraszti társadalomban a gyermek helyzetét kötelességeivel lehet meghatározni, ma inkább jogai vannak. A családban elfoglalt alárendelt helyzete megszűnt, ma már sokkal inkább a család veti alá magát a gyermek igényeinek. Kutatásomban arra a folyamatra voltam kíváncsi, melynek eredményeképpen az akkori helyzet mára majdhogynem a visszájára fordult. Ezt pedig úgy tudtam megragadni, hogy a munkához való viszonyt, a magánszféra alakulását, a játékok szerepét és a gyermekközösségeket vizsgáltam. Mivel kevés idő töltöttem egy helyen, még komplett kutatási eredményekkel nem szolgálhatok. Inkább a következő kutatási irányokat vázolom. Egy bizonyos társadalmi réteghez tartozás nem határozza meg önmagában a családon belül a gyermekhez való hozzáállást. Viszont az általam vizsgált falvakban az ún. hagyományos népi kultúra - a falvakban érvényesülő normarendszer kényszerítő hatásának köszönhetően - valamelyest egységes volt. így az általam vizsgált falvaknál beszélhetünk olyan tendenciákról, melyek kevés kivétellel helytállóak a lakosság túlnyomórészére. Ma már tudjuk, hogy nincs statikus kultúra, illetve fordítva, minden kultúra „hagyományos", amennyiben önmaga reprodukálására és továbbörökítésére törekszik.1. GIDDENS Anthony 2000. 2. VARGYAS Gábor 2003. 307