Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Hortoványi Piroska: Neked volt gyerekszobád? – A falusi gyermek státuszának változása a 20. század második felében

Ennek értelmében hagyományos paraszti társadalomnak nevezem azt az állapotot, amikor a falu lakóinak túlnyomórésze a mezőgazdaságból él, és legtöbbjük saját földdel rendelkezik. A modernizációnak, és a mezőgazdaság átalakulásának köszönhetően a falusi társadalom már nem törekszik önmaga továbbörökítésére, reprodukálására, sokkal inkább a városi minták átvételére. Tehát a hagyományos paraszti közösség felbomlása nem időtől, hanem inkább a helyi viszonyoktól függ. A gyermek helyzetét ennek a közösségnek a megléte, felbomlása, átalakulása nagymértékben befolyásolja. A saját föld elvesztését és az egyre gyorsabb ütemű iparosodást követően felbomlott az addig érvényben lévő társadalmi és erkölcsi norma, és a hagyományos paraszti társadalom nagymértékű átalakulásához vezetett. Tanulmányomban ezt az átalakulást vizsgálom. Ebes és Kávás két merőben más település, mégis vannak hasonlóságok, hiszen a rendszerváltásig mindkét falu lakosságának túlnyomórésze a földművelésből élt. Viszont a vizsgált időszak kezdetén - az ötvenes években - mások voltak a viszonyok. Mára természetesen érződnek különbségek, de ennek ellenére a gyermek státusza mindkét helyen hasonló. A vizsgált falvak rövid bemutatása: Kávás Zala megye északi részén, Zalaegerszegtől 12 km-re fekszik. 1947-ben 470 fő a lakosság lélekszáma. A földosztás után 36 kisparaszti, 14 középparaszti és 7 nagyparaszti család él. Jelentős jövedelemforrás a tenyészállattartás, a növény-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés. 1960-ban alakul meg a tsz, innentől kezdődik a környező településeken való munkavállalás - főként Bagódban, és Zalaegerszegen. 1972-ben megszűnik az általános iskola A rendszerváltással megszűnik a tsz. Ez jelentősen átalakította a földtulajdoni viszonyokat. A szomszéd faluban működő Kft. bérli a termőföld egy részét, a nagyobb rész pedig parlag. A tsz megalakulása után a lakosság túlnyomórészénél a több lábon álló gazdaság rendszer volt a jellemző. Az életmódban a 20. század folyamán beállt legnagyobb változást a rendszerváltás hozta, hiszen eddig jelentős jövedelemforrást jelentett a mezőgazdasági tevékenység, csak más formában.

3 A hagyományos normákra épülő faluközösség teljesen átalakult a 90-es évek elején, hiszen ekkortájt kezdtek felhagyni a háztájival is, mert már nem volt kifizetődő. Ma a faluban vegyesbolt működik, és a polgármesteri hivatal foglalkoztat néhány munkást, ezen kívül nincs munkavállalási lehetőség. A kulcsos ház, a tájház, a Teleház, és naponta kétszer két órát nyitva tartó bolt jelentik a közösségi színteret. Nincs túl sok lehetősége a lakosságnak arra, hogy idejüket együtt töltsék, ezért a faluközösség helyett mára sokkal fontosabb a falut körülölelő szőlőhegyeken kialakult csoporthoz való tartozás. A szőlőhegyek mindig is nagy szerepet játszottak a falu életében, sokan csak a téeszesítés után költöztek be a falu mostani területére, addig állandó lakhelyük is elszórtan a hegyekben volt. Mára eladásra 3. ,yA: „És ön hogy emlékszik vissza, hogy a téeszesítés előtt, illetve után történt valami változás. Az ön életében megváltoztatott valamit? VB: Nekem semmit se, mer' ugyanúgy köllött dolgoznom a téeszbe is, mint előtte." V B.-vel készített interjú részlete. Kávás 308