Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban

40 éves és 73 éves háziasszony spájza a lakóházon belül [KIRI Edit felvétele, 2008 és 2006.) Ahol nem volt pince, nehezebb volt a hűtés. Gyakran a lefedett ételes edényeket letették a hűvös, esetleg be is sötétített kamra vagy spájz földjére, esetleg székre, asztalra. Arra ügyeltek, hogy a macska nehogy besurranjon, de egér se legyen bent (egérfogók használata). Tulajdonképpen napjainkban is így hűtenek, mielőtt a hűtőszekrénybe betennék az ételt, mivel a forró edény leolvasztaná a kombinált hűtőt, illetve több áramot fogyaszt a gép, ha még meleg ételt tesznek be. De itt tárolják napjainkban a zöldségek, gyümölcsök nagy részét, száraz alapanyagokat (liszt, tészta, rizs stb.), továbbá tojást, szalonnát, füstölt húskészítményeket. A kereskedelem által kínált újabb és újabb edényeket (fém, műanyag) használják fel tároláshoz. e) Huzat (nyitott ablak, ajtó). Ez a fajta hűtés nyáron, nagy melegben volt gyakori. A kamrák, ablakait, vagy a pincék ajtaját éjjelre kinyitották és a helyiségben huzatot csináltak. Kora hajnalban, amikor még nem volt meleg, zárták csak be az ajtókat, az ablakokat. A huzatba kitett edényeket lefedték, lekötötték a por, legyek és egyéb kártevők ellen. A hűtéses ételkonzerválást télen is alkalmazták, nemcsak nyáron, meleg időben. A maradék ételt lefedve kitették az ablakba, egyéb helyekre. I)e alkalmaztak gyors hűtést például disznóvágáskor, bontás közben a meleg, párolgó belszerveket (hájat, szalonnát, húst is) kint hagyták a hideg helyen, hogy kihűljön, és alkalmasabb legyen a további feldolgozásra.

5

2 52. DANKÓ Imre 1977. 215. 281