Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban
társam visszaemlékezése szerint fiatalasszony korában, 1960-65 körül, 4 7 „mán akkor vót pince, hát csinálta, akinek nem vót pince". Amint lett pince, akkor már nem volt szükség az ilyen veremre, amibe néhol répát is tároltak. A legtöbb esetben egyenletes hőmérsékletet is biztosított a verem, a fénytől elzárta a terményeket, így lassítva le a romlás folyamatát. Előfordult, hogy a zord időjárás sem kedvezett mindig a zöldségeknek: „meg, ha igen nagy vót a tél,\ hát megfagyott. Akkor úgy szoktuk, hogy kibontottuk a kuppot, oszt behordtuk " a házba, kamrába a maradék zöldséget. A vermelés különösen a burgonyának országszerte elterjedt ősztől tavaszig tartó tárolási módja volt ez. 4 8 d) Hideg kamra, spájz. A lakóház alaprajzi beosztását, helyiségeinek számát, azok egymáshoz való viszonyát, valamint funkcionális tagolódását s ennek történeti változását a mindenkori gazdasági-, társadalmi viszonyok határozzák meg. Továbbá az alaprajz tükrözheti a tulajdonos társadalmi helyzetét, foglalkozását, családjának nagyságát, igényeit. 4 9 Itt is hangsúlyozni kell, hogy a 20. századi változások az élet minden szintjén hatottak, például az építészetben. Az 1950-1960-as évek falusi lakásépítésében meghatározó volt a szobák számának növelése. „Ez részben a korábban épített házak átalakításából, bővítéséből adódott, részben pedig abból, hogy az újonnan épített lakások többségét már minimum két lakószobásra tervezték. " 5 t' A kockaház divatjának hódolva a régi hosszúházak utcafronti részét még egy szobával bővítették, és sátortetőt emeltek fölé, vagy a régi házat lerombolva, a típustervek alapján modern anyagokból építették fel annak helyére az új házat. Ebben a korszakban változott meg jelentősen a települések arculata, így Erdőhorvátié is. A 20. század második felében a hagyományos építkezési módok visszaszorultak, és a felhasznált anyagok, a lakóterek beosztása szintén alapvetően megváltoztak. Ezeket a házakat a kezdeti időszakban, a megváltozott viszonyoknak megfelelően, gazdasági épületek nélkül építették, majd a háztáji és kistermelés felfutásával vált nyilvánvalóvá, hogy mégis szükség van rájuk. „így a kockaházakat kiegészítették a munkavégzésre és a termények feldolgozására, tárolására, illetve az állattartásra alkalmas épületekkel. Ennek következtében az eredeti házak négyzetes alaprajza fokozatosan L-alakot öltött. " 5 / A konyhák nagysága csökkent, a spájzok mérete még inkább. Ahol nem építettek külön külső kamrát, ott a mai napig zsúfolt, telepakolt spájzokat látni, amelyek a konyhából vagy az előszobából nyílnak. A külső kamrába kerültek a korábban elvermelt zöldségek, az állatoknak szánt takarmány régi, selejtes fahordókba, fa- és műanyag ládákba, de a fémbödönökbe tárolt kisütött disznózsír, a füstölt szalonna és sonka, valamint az alkalmanként használt nagyobb méretű edények is. 47. Saját gyűjtés. 2007. S. Sné Z. K. szül.: 1940. ref. 48. KÓSA László 1982. 530. 49. BODNÁR Zsuzsanna 1997. 68-69. 50. VALUCH Tibor 2003. 165. 51. VALUCH Tibor 2003. 165-166. padlástér, amely korábban a mezőgazdasági termények tárolására szolgált, elveszítette ezt a funkciót. A modern házak udvarai azonban alapvetően megőrizték a paraszti élet tárgyi világát Az istállók helyére gyakran garázsok kerültek, a fészerek műhelyekké alakultak. " VAI i CI I Ti bor 2003. 166. 280
