Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata

Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap a produktív szociálpolitika gondolatának megvalósításán dolgozott, melynek lényege az volt, hogy képessé tegye a szegényeket arra, hogy a mély szegénységből kiemelkedve a társadalom hasznos, önmaguk fenntartására képes, „produktív" tagjaivá váljanak. HÁMORI Péter 2004. A Teleki kormány által támogatott program és az ONCSA nem segélyt, nem alkalmi segítséget kívánt adni az embereknek, hanem kölcsönnel - aminek egy része visszatérül az állam számára- kívánta talpra állítani a legszegényebb családokat. A szociális védőnők hálózatának létrehozásával szociálpedagógiai aspektust is kapott a program, a szociális védőnők folyamatosan tartották a kapcsolatot a házhoz juttatott családokkal, ellenőrizték őket. A programmal nemcsak egyszerűen házhoz juttatták a családokat, de a családi viszonyokat, a morális, erkölcsi normák betartását is ellenőrizni kívánták, hogyan gondozzák a házat, a kertet, iskolába járnak-e a gyerekek. „További gyermekek születése a visszafizetendő összeg csökkenését vonta maga után. Amennyiben a család nem „engedelmeskedett" az előírt normáknak, az a kölcsön megvonását és visszafízettetését jelenthette, bár a korabeli források alapján az gyanítható, hogy túlságosan sok ilyen eset nem történt."

1

2 Az ONCSA házak általában nem különültek el a településektől, az üresen álló telkeket építették be, utcasorokat folytattak. Néhány esetben azonban a történeti falumagtól távol, szinte önálló, telepeket hoztak létre, valamint a korábbi tanyás területeket építették be. Az ONCSA házak településkép formáló, térszerkezeti kérdéseit vizsgálta KEMENYFI Róbert, megállapítva, az önálló telepek létrejöttének „mindig egyedi kulturális, történeti, természetföldrajzi okai vannak".

1

3 Az ONCSA-telepek kialakításával általában nem új telepeseket fogadtak be, hanem az eredeti településmag szociális gondjait enyhítették, az új házakba települők az addig túlzsúfolt falumagból költöztek ki.

1

4 Az ONCSA tevékenységének pontos bemutatását nehezíti, hogy az Országos Szociális Felügyelőség iratanyaga a háború alatt jórészt megsemmisült, a háborús évek alatt statisztikák nem készültek. Az ONCSA tevékenységének eredményeit csak becsülni lehet. Számos helyi visszaemlékezés, esettanulmány

1

5 mellett néhány történeti forrás is hozzájárul az eredmények értékeléséhez. A törvény által előírt költségvetési forrásokból fedezték a program költségeit. Többek között 31 000 család jutott kölcsönhöz, és nagyjából ugyan ennyi család tudott háziállatot beszerezni. Becslések alapján összesen 10-12 000 „ONCSA-ház" épült a II. világháború végéig. Az ONCSA háztelket és földterületet 1943-ban kezdett kölcsön fejében juttatni, ebben az évben összesen 25 000 katasztrális holdat. A fenti számok azt mutatják, hogy az ONCSA meglehetősen komoly, összehangolt munkát végzett, még 12. CSIBRÁNY István 2008. 13. KEMÉNYF1 Róbert 1999. 213. 14. Lásd Kisgér példáját: KEMÉNYFI Róbert 1999. 15. Az egyes adatvételek mellett kutatási programunkban a ceglédi ONCSA házépítési akcióról részletes kutatás is zajlott. GYURA Sándor tanulmánya ebben a kötetben olvasható. 27