Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban

is. "

M „ivóvizünk tiszta és egészséges, de kevés. A dombokon és partokon lakóktól távol eső kutak vize meszes, édes és kevéssé ízletes. A víz hőmérséklete 5-10 C fok. A mélyebben fekvő utcákon elég 4-5 m-re leásni ivóvízért."

3

1 De a dombos udvarokon mélyre kellett leásni, mert a víz talajszinthez való viszonya egy falun belül is ingadozott.

3* Jelen tanulmányban nincsen mód a kutak típusáról, azok átalakulásáról és szerepük csökkenéséről írni, de annyi megállapítható, hogy az 1955-1960-as években a kútfal anyaga még többnyire kő volt, de később betongyűrűs kutat is készítettek.

;,

<' Patakban való hűtésről jelenkori adatom nincs, de feltételezhető, hogy az 1920as években még alkalmazott módszer volt. A kútnak a hűtésben való szerepe alkalmi jellegű, mindenképp igazodik az évszakokhoz. Természetes emberi tapasztalat, hogy a kút vize hideg, és ez legfőképpen nyáron kínál tárolási lehetőséget. Elterjedt hűtési mód volt, hogy hosszúkás alakú edénybe szedett ételeket vagy nyersanyagot megfelelőképpen rögzített zsinóron leengedték a kútba. Az edényeket úgy engedték le, hogy azok közvetlenül a víz színe fölött lógtak. A kötél másik végét a kút kávájába vert szögre csavarták, kötötték. Amíg az ételek a kútban voltak, különös gonddal kellett vizet húzni, nehogy a vizet visszacsorgatva elrontsák az ételt. Ha tehették, lefedték az edényt, hogy védve legyen az élelmiszer a kártevő rovarok, illetve állatok ellen.

4

0 Az 1960-as évek elejéig volt az jellemző hogy, az ebédről megmaradt ételt edényestül a vederben elhelyezve leeresztették. „Én csak a habart ételeket engedgettem, mer' amúgy estigkibírta [konyhában, spájzban]. En ezekkel nem nagyon foglalkoztam, csak a habart leveseket szoktam leengedni, mert az hidegen is jó volt. "

4

1 De így tárolták a zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, esetleg húst is, legfeljebb két napig. Ily módón hűtöttek például frissen vágott baromfit, amit a háziasszony másnap dolgozott fel. Bizonyos tekintetben még napjainkig is élnek a módszerrel. Már csak különféle gyümölcsöt, például dinnyét engednek le a kútba, mert terjedelme miatt a hűtőszekrényben nehéz tárolni, és így is élvezhető a gyümölcs hőmérséklete. A vizet hűtésre oly módon is felhasználták még az 1960-as években, hogy „egy nagyobb edénybe betettem a hideg vízbe, amit ebédre megfőztem, az vacsorára jó vót. "

4

2 Napjainkban a mosogatóba vagy a fürdőkádba eresztenek hideg vizet, abba teszik bele edényestül az ételt, így gyorsítva a kihűlés idejét. Télen pedig a hóba tették ki az ételt, ha gyorsan akartak hűteni. 36. kej'tek nincsenek bekerítve, azért a gyümölcsöt csak úgy őrizheti meg a gazda, ha kint hál. F.z nem okoz kényelmetlenséget, mert itt nyáron szeretnek aludni, különösen a férfiak. A fuvaros ember nappal fuvaroz, éjjel legeltet" (GYULA Illés-CZIRÀKY László 1936. 7-8.) 37. „A határban legízletesebb a Pácakút vize, azonban kevesen isznak belőle, mert nyáron, mikor a vize felmelegszik, a remuas öregek benne áztatják a lábukat. " (G\XJLA Illés-CZIRAKY László 1936. 2.) 38. UJVÁRY Zoltán 1969. 368-369. 39. UJVÁRY Zoltán 1969. 370. 40. „Vettem szitafedőt, és ha nagyobb edénybe engedtem, akkor rákötöttem a szitafedőt, hogy levegőzzön, és akkor oldalt megvót. Megcsinálta nekem az uram, úgy hogy beengedtük kötélén. Ásott kutunk vót. olyan 4 méteres vót, mert lapos helyen lakunk." (Saját gyűjtés. 2006. Z. Lné. S. M. szül.: 1932. ref.) 41. Saját gyűjtés. 2006. Z. Lné. S. M. szül.: 1932. ref. 42. Saját gyűjtés. 2006. Z. Lné. S. M. szül.: 1932. ref. 278