Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban
A kulturális tájak, határok sajátosságai az élelmiszerfogyasztás területén eltűnő folyamatba léptek, így eshet meg az a valós kép, miszerint péntek estére egy fiatal magyar háziasszony párolt rizst szolgál fel előre elkészített, bolti édes-savanyú szecsuani mártással esetleg milánói makarónit, pizzát vagy amerikai pitét tesz az asztalra. Vagy az egész család ellátogat egy közeli étterembe vagy egy McDonald-féle fast-foodmamutcég gyorsétkezdéjébe. Néprajzi vizsgálattal többféle módon juthatunk eredményhez: egyrészt az emlékezés révén, ezáltal a 20. század változásait vázolhatjuk fel, másrészt a szakirodalmi kutatások által. 1 0 Elsődleges célom a közelmúlt és a jelenkor változásainak a dokumentálása egy kiválasztott falu, Erdőhorváti életmódjában, továbbá kísérletet tenni a tartósítás témakör úm. tárgyszó-katalógusának vázlatos kidolgozására. Tanulmányom 2006 és 2008 között végzett néprajzi gyűjtés részeredményeit foglalja össze, az 1930-2000-es évekre vetítve. A településről Erdőhorváti Magyarország északkeleti részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében" a Zemplén hegység alján helyezkedik el. 1 2 Hegyes vidéken terül el, a Bodrog folyó jobb oldalán. 1 3 Hozzá legközelebb eső város a történelmi nevezetségeiről is híres Sárospatak. Közvetlen településszomszédja a borkereskedelméről híres Tolcsva, a ruszin származású Komlóska és a szlovák Háromhuta. A község csak 1884 óta tartozott Zemplén vármegyéhez. Lakossága 1851-ben 1344 fő, 1912-ben 1311 fő. 1 4 Már 1935-ben is nyil10. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattárában 8 tételt találunk a településről, ezek legtöbbje vegyes néprajzi gyűjtés, főleg BAKÓ Ferenctől (perecesek, gubások, tüzelőberendezés, üveghuta, szőlő stb.). Külön érdekesség az 1936-ban készült Erdőhorváti monográfiája (GYULA Illés-CZIRAKV László 1936.), mely a 20. század elejéről, ill. a megelőző századokról ad hírt. A település perecsütő asszonyairól készült egy terjedelmesebb tanulmány is (BAKÓ Ferenc 1952). A Magyar Néprajzi Atlasz elkészítéséhez Erdőhorváti gyűjtőpont volt, a kérdőívek és a kutatási anyagok a MTA Néprajzi Kutatóintézetében megtalálhatók. Továbbá a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén 2002-ben készült egy szakdolgozat a település mentális térképéről és társadalmi kapcsolatrendszeréről. PAPP Richárd 2002. Végül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában szintén hozzáférhetőek a több éves kutatómunka anyagai (interjúk, rajzok, felmérések, fotók). 11. A megye hagyományos kultúrájának a táji-történeti tagolódását, a regionális életmód-stratégiák feltételeit és változatait mutatja be: VIGA Gyula 2004a. 8-25. 12. Erdőhorváti már a 14. században létezhetett. Első említése 1353-ból való (KONKOLYNE GYÚRÓ Éva 1991. 340.), állítólag Pálos kolostort építettek a községben. 1814-ben még láthatóak voltak a romok, amiről egyház felügyelőségi írás tanúskodik. Azóta a kolostor romjai elpusztultak. 1398-ban a község neve Horváti alakban fordul elő, nevét az akkortájt birtokos családról kaphatta. De egy legenda szerint „állítólag valamikor ezt a községet Háromlábúnak hívták volna még a tatárjárás előtt, mert három völgyben feküdt. Mikor a tatárok elpusztították Horvátit, és IV. Béla itt járt volna, összeszedte a megmaradt magyarokat, akkor azt mondta volna, hogy: ne legyetek széjjel, összetartsatok. Gyertek le a völgybe, ezt a völgyet vágjátok ki. Hát ebből lett Erdőhorváti neve: az erdőt hord ki, és vágd ki. r (BERTA Gábor-MOLNÁR Fercnc-VO11 RAI )NYIK Géza 1971. 279.) Erről a legendáról 9 strófában szintén olvashatunk a Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattárában az 55-40-es adattári számon. 13. Középkori történetét homály fedi. Az idők folyamán tartozott a Rákóczi birtokhoz és különféle arisztokrata családokhoz. Határrészein jó borokat termelt így a Horváti bor keresett volt a filoxéra járvány előtt. (Erdőhorváti Község honlapja). 14. Forrás: Erdőhorváti Község honlapja; illetve KSH. 273
