Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kiri Edit: Füstölt hús a fagyasztóban – Hőelvonásos tartósítási eljárások egy hegyaljai faluban

tásunk egyik nélkülözhetetlen eleme, ezáltal megszokott cselekvés. Ezt a cselekvést nagyon összetett tényezők határozzák meg, melyek a tágan értelmezett valósággal közvetlen kapcsolatban állnak. A táplálék alapanyaga utalhat adott évszakra, maga az ételfajta vallási, etnikai hovatartozásra, ünnepi vagy hétköznapi mivoltára, továbbá bizonyos esetekben társadalmi pozícióra. Az ételek történeti szemléletű tanulmányozásával korszakokat lehet felvázolni. Ilyen látásmóddal, vizsgálattal egy bizonyos étel vagy ételcsoport egy olyan szimbólumértékké válik, amely egy adott kort, az akkor élő társadalmat jellemzi/' A különféle táplálkozási korszakokat besorolhatjuk például általános történelmi vagy gazdasági korokhoz, de a különbségek mentén az emberi élet fordulóit vagy az együtt élő generációk közötti eltéréseket is hangsúlyozhatjuk. Tágabb értelmezésben korokat jelölhetünk az ételkészítés technikájában történt változásokban,

4 a hagyomány - modernizáció arányának felmérésével a konyhafelszerelésben vagy az alapanyagok beszerzésének lehetőségeiben (önellátás, kiskereskedelem: szatócsbolt, Hangya Szövetkezet, AFESZ, magánüzletek, piac, továbbá hiper- és szupermarketek, internetes kereskedelem). A 20. és 21. század fordulóján zajlott társadalmi és gazdasági átalakulások, az élelmiszerkereskedelem felgyorsulása következtében, az önellátó paraszti gazdálkodást fölváltotta a piacra termelés, az árukapcsolatok kiszélesedtek, és világosan látszik a fogyasztói magatartás mind általánosabbá válása. A globalizáció folyamata elválaszthatatlan Európa „keleti felén" a modernizációtól, az individualizációtól, továbbá az urbanizációtól és a (re)kapitalizáció jelenségeitől." Ezekkel a folyamatokkal és a belőlük adódó problémákkal szociológiai, kulturális antropológiai, politológiai kutatások foglalkoznak nemzetközi viszonylatban is.'

1 Ezekhez szorosan illeszkednek azok a hazai munkák, elemzések, amelyek például a lakáshasználat változásáról készültek,

7 vagy a táplálkozáskultúra és az életmód átalakulásáról.

8 Napjaink globalizált világa folyamatos hatást gyakorol és változtatja mindennapi és ünnepi étkezéseinket

1' még a falvakban is. A technikai fejlődésnek köszönhetően a tartósítási eljárások újabb módjaival például télen ehetünk mélyhűtött epret, de akár évekkel ezelőtt megvett készétel konzervet is (például pacalpörköltet, sóletet stb.). 3. A különféle ételek szimbolikus változás-elem jelentéseiről - Dawkins-féle mém-fogalom. DAWKINS, Richard 1977. Egy másik tanulmányban lehetne foglalkozni. 4. KISBÁN Eszter Í997b. 5. KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor 2004. 111. 6. További irodalommal : KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor 2004. 7. További bőséges irodalommal lásd többek között: LOSONCZI Ágnes 1977.; SZARVAS Zsuzsanna 1988. BAUSINGER, Herman 1995.; KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor 2000.; LÉSTYÁN Csilla 2006. 8. További irodalommal: LOSONCZI Ágnes 1972; KISBÁN Eszter 1997b; VIGA Gyula 2004b; BÁTI Anikó 2008. 9. Vö. LIESENFELD, Gertraud 2000. „Egy a konkurenciaharcon alapuló, erőteljesen fogyasztói társadalomban az evésnek szükségszerűen mind differenciáltabb, változatokban gazdagabb és ízletesebb formában kellfeltűnnie. E.gy társadalomban. amelyben az ízlés, az élelmiszer, az adalékok, az előkészítés, de a fogyasztás és a fogyasztási szokások is egyfajta kódolható rendszer részeit képezik, az evés nyilvánvalóan a társadalmi különbségek megjelenítésének szolgálatában áll." (LIESENFELD, Gertraud 2000. 53-54.)