Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szőke Judit: Konyhai modernizáció – A gáztűzhely megjelenése és elterjedése a falusi háztartásokban a 20. század második felében

„ Ugye mert minden újtól félnek az emberek és nem tudták, hogy mi lesz ennek a vége. És először bi­zony, míg a tsz-ek helyre nem rázódtak, volt amikor azt se tudták például januárba, hogy éppen­séggeljúniusban milyen fizetést kapunk. Vagy éppenséggel ingyen fogok dolgozni. De aztán akkor az év végén, ahogy alakult a gazdasági helyzet a tsz-ekben, ugye akkor tudták meg, hogy na most én mennyit kerestem, meg mennyit dolgoztam. De később viszont nagyon sok embernek munkát adott és megélhetést adott és tudta gyarapítani a háztájin keresztül a saját vagyoni gyarapodásukat is. És bizony a TSZ megszűnése gondot okozott, mert nagyon sok ember elesett a munkától. A kollektivizálást követően az iparban, vagy a rövidebb nehézségek után helyre rázó­dó tsz-ekben végzett munkának köszönhetően a vidéki lakosság jelentős hányada vált rendszeres keresetből, bérből élővé. A korábbi, egyenlőtlen jövedelem eloszlással szemben ez viszonylagos anyagi biztonságot jelentett, ráadásul az év végi nyereség ré­szesedések is igen fontos bevételi forrásnak számítottak, a korábban meglehetősen ínséges téli időszakban. A háztáji gazdaság sikere és az állandó, rendszeres jövedelem­szerzés lehetősége a vidéki lakosság körében is nagyobb fogyasztói aktivitást eredmé­nyezett, melynek leglátványosabb eredményei a házépítés és a lakáskultúra terén mu­tatkoztak meg. A szövetkezetesítést követően ugyanis már nem a termeléshez kap­csolódó eszközök vásárlására, hanem a személyes fogyasztási cikkek beszerzésére he­lyezték a hangsúlyt. 7 1960 és 1975 között a lakosság 169,7 milliárd forint értékben vá­sárolt tartós fogyasztási cikkeket, többek között palackos gáztűzhelyeket. 8 Ez az idő­szak tehát látványos javulást, fejlődést hozott, köszönhetően a politikai vezetés válto­zó hozzáállásának és a vidéki lakosság sikeres túlélési stratégiáinak. Az 1980-as évek legvégén, de főként az 1990-es évek elején a legtöbb magyarorszá­gi településen megjelenik a vezetékes gáz, melyet minden család igyekezett minél előbb magához is beköttetni. Ebesen és Káváson is 1990-199l-ben jelent meg a ve­zetékes gáz és néhány háztartástól eltekintve ma már szinte mindenhova be lett ve­zetve. A háziasszonyok többsége ekkor lecserélte a régi palackos tűzhelyeket kor­szerűbbekre, ugyanis a palackos gáztűzhelyre nem lehetett rákötni a vezetékes gázt. De ekkoriban terjednek el szélesebb körben a villanytűzhelyek és a rendkívü­li népszerűségre szert tevő mikrohullámú sütők is. A sparheltek és a palackos gáz­tűzhelyek kikerülnek a nyári konyhába és már csak a nagyobb kosszal járó munkák­nál fogják használni őket. Funkció Ami a sparheltek és gáztűzhelyek funkcióját és funkcióváltozásait illeti, ennek tárgya­lásánál BATI Anikó generációs felosztását 4 alkalmazva szeretném bemutatni az egyes generációk közötti különbséget, a tűzhelyek és a nyári konyha használatát illetően. 6. Részlet B. Gy-vel készített interjúból. 7. VALUCH Tibor 2004. 386-390. 8. VALUCH Tibor 2006. 238-266. 9. BATI Anikó 2005. 277-298. Ez a felosztás ugyanis rendkívül praktikus és segítségével elég jól bemu­tathatóak a változások is. 255

Next

/
Thumbnails
Contents