Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Szőke Judit: Konyhai modernizáció – A gáztűzhely megjelenése és elterjedése a falusi háztartásokban a 20. század második felében

„ Ugye mert minden újtól félnek az emberek és nem tudták, hogy mi lesz ennek a vége. És először bizony, míg a tsz-ek helyre nem rázódtak, volt amikor azt se tudták például januárba, hogy éppenséggeljúniusban milyen fizetést kapunk. Vagy éppenséggel ingyen fogok dolgozni. De aztán akkor az év végén, ahogy alakult a gazdasági helyzet a tsz-ekben, ugye akkor tudták meg, hogy na most én mennyit kerestem, meg mennyit dolgoztam. De később viszont nagyon sok embernek munkát adott és megélhetést adott és tudta gyarapítani a háztájin keresztül a saját vagyoni gyarapodásukat is. És bizony a TSZ megszűnése gondot okozott, mert nagyon sok ember elesett a munkától. A kollektivizálást követően az iparban, vagy a rövidebb nehézségek után helyre rázódó tsz-ekben végzett munkának köszönhetően a vidéki lakosság jelentős hányada vált rendszeres keresetből, bérből élővé. A korábbi, egyenlőtlen jövedelem eloszlással szemben ez viszonylagos anyagi biztonságot jelentett, ráadásul az év végi nyereség részesedések is igen fontos bevételi forrásnak számítottak, a korábban meglehetősen ínséges téli időszakban. A háztáji gazdaság sikere és az állandó, rendszeres jövedelemszerzés lehetősége a vidéki lakosság körében is nagyobb fogyasztói aktivitást eredményezett, melynek leglátványosabb eredményei a házépítés és a lakáskultúra terén mutatkoztak meg. A szövetkezetesítést követően ugyanis már nem a termeléshez kapcsolódó eszközök vásárlására, hanem a személyes fogyasztási cikkek beszerzésére helyezték a hangsúlyt.

7 1960 és 1975 között a lakosság 169,7 milliárd forint értékben vásárolt tartós fogyasztási cikkeket, többek között palackos gáztűzhelyeket.

8 Ez az időszak tehát látványos javulást, fejlődést hozott, köszönhetően a politikai vezetés változó hozzáállásának és a vidéki lakosság sikeres túlélési stratégiáinak. Az 1980-as évek legvégén, de főként az 1990-es évek elején a legtöbb magyarországi településen megjelenik a vezetékes gáz, melyet minden család igyekezett minél előbb magához is beköttetni. Ebesen és Káváson is 1990-199l-ben jelent meg a vezetékes gáz és néhány háztartástól eltekintve ma már szinte mindenhova be lett vezetve. A háziasszonyok többsége ekkor lecserélte a régi palackos tűzhelyeket korszerűbbekre, ugyanis a palackos gáztűzhelyre nem lehetett rákötni a vezetékes gázt. De ekkoriban terjednek el szélesebb körben a villanytűzhelyek és a rendkívüli népszerűségre szert tevő mikrohullámú sütők is. A sparheltek és a palackos gáztűzhelyek kikerülnek a nyári konyhába és már csak a nagyobb kosszal járó munkáknál fogják használni őket. Funkció Ami a sparheltek és gáztűzhelyek funkcióját és funkcióváltozásait illeti, ennek tárgyalásánál BATI Anikó generációs felosztását

4 alkalmazva szeretném bemutatni az egyes generációk közötti különbséget, a tűzhelyek és a nyári konyha használatát illetően. 6. Részlet B. Gy-vel készített interjúból. 7. VALUCH Tibor 2004. 386-390. 8. VALUCH Tibor 2006. 238-266. 9. BATI Anikó 2005. 277-298. Ez a felosztás ugyanis rendkívül praktikus és segítségével elég jól bemutathatóak a változások is. 255