Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Halák Emese: A kerítések nyelvén – Avagy változó típusok és jelentéstartalmak Erdőhorváti rejtett jelrendszerében

letve a gyertyán helyett. A kerítés gyalult, esztergált vagy fazonra fűrészelt, mart, desz­ka mezői többnyire fém, vagy épített ter­méskő és téglazsalus tartószerkezetre illesz­kednek. Gyakori a lábazat megjelenése is. A felületkezelés azonban egyszerű, többnyire a praktikusság jellemzi: lakkal kezelt, vagy barnára, esetleg fehérre festett kerítések. Szintén erre az időszakra tehető a magas fa­lazott (tégla, sövény), illetve beton és a ko­vácsoltvas utánzat kerítések megjelenése is. Míg az első a magánélet védelmét hivatott szolgálni, addig a második elsősorban magas presztízs funkciójával tűnik ki, azonban egyik sem mondható gyakori jelenségnek még a faluban. Összességében viszont min­den kerítéstípust érintően sok helyen má­sodlagos zár, esetleg csengő, kaputelefon, ri­asztójelenik meg, ami a bezárkózás folyama­tát vetíti elénk, azaz a védelmi funkció kül­ső szegmensének megerősödésére utal. Fazonra fűrészelt deszkakerítés fémvázzal (HÁLÁK Emese felvétele) Összegezve felrajzolható egy határjelzés - védelem - presztízs funkciósor alaku­lás időben is, azaz a 20-21. század folyamán egyre fontosabbá válik a védelmi és a presztízs igények kielégítése, ami a praktikum mellett egyre nagyobb teret enged az esztétikum megjelenésének is. A normakövetés folyamatos háttérbe szorulása mellett egyre nagyobb teret kap az egyéniség, a személyes ízlés kifejeződésének lehetősége is. Horizontális (térbeli) változás A kerítések elhelyezkedése szerinti differenciálódásának megragadásához mindenek előtt a falun belüli elkerített terület tulajdonviszonya, illetve a nyilvánossági szintje szerint meg kell különböztetnünk: a közösségi épületek, nyilvános terek elkülöníté­sét, valamint a magántulajdon elkülönítését Nyilvános terek, közösségi épületek elkülönítése Az egyes nyilvános tereket és közösségi épületeket életre hívó funkciók és használatba vé­telük módjai két olyan markánsan elkülönülő csoportot hoznak létre, melyekhez jellemző kerítéstípusok rendelhetők. Az „átmenő forgalmú" közösségi épületek, helyek sok ember rövidebb ott tartózkodását igénylik. Ilyen Erdőhorvátiban a I-bsta, a boltok, a kocsmák, a Pol­gármesteri Hivatal, az Orvosi Rendelő és a focipályák. E helyek az utcafronton állnak kerí­239

Next

/
Thumbnails
Contents