Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Sári Zsolt: Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata

OFB-telken épített típusház. Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye], 1939. SZNM M NÉGY 8430 (VARGHA László felvétele) (hivatalosan OFAKSZ) végezte. Az ebből a kölcsönökből létrejött épületeken megmaradt a „FAKSZ-ház" elnevezés. Ez a háztípus bizonyos szabályok, épületanyag-felhasználási előírások figyelembevétele mellett, mintatervek segítségével épült. A FAKSZ kölcsönjuttatásai gyakran összekapcsolódtak az Országos Földrendező Bizottság (OFB) által kiosztott házhelyekkel. A kölcsönhöz jutást számos feltételhez kötötték, amelyeket a telek kiosztás, majd a kölcsön esetében is ellenőriztek. A kölcsönhöz jutottak azonban nem készpénzt kaptak, hanem építőanyagot, amelyet a FAKSZ-szal szerződött kereskedőktől szereztek be, a fuvarosokat pedig a jegyző fizette. 1927-től az OFAKSZ teljes egészében állami fennhatóság és finanszírozás alatt állt, a helyi közigazgatással való szoros kapcsolata megmaradt, hiszen a döntésekben a helyi szervek állásfoglalása is meghatározó volt. Az OF\KSZ három különböző hitel-típust dolgozott ki a hitelt kérelmezők anyagi háttere alapján. Bár az előírások meghatározták az építőanyagok használatát (kő, tégla, vályog), a szilárd alapozást, az építéseknél gyakran eltértek ezektől az előírásoktól, így gyakran rossz minőségű házakat építettek meg. Hasonlóan az alapanyag felhasználási előírásokhoz, törekedtek az egészséges lakóház városi mintáit követni, a szoba-konyha-kamra beosztást mosókonyhával bővítették, a szobák padlóját faburkolással javasolták, a nyílászárókat nagyobbra méretezték, a tetőket pedig a tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően cseréppel fedették. Az építők gyakran találták meg a kiskapukat, és végül rosszabb minőségű, de olcsóbb házakat építettek meg.

h 6. HÁMORI Péter 2004. 23