Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Legeza Borbála: Olaj és Tsz a faluban – Szocialista megélhetési stratégiák Magyarország két sarkában

VALUCH Tibor a történelmi események alapján három részre osztja a 20. század második felében a falusi társadalom alakulását. Az első szakasz 1945-1961-ig tart, ekkor kezdődik meg a tradicionális paraszti társadalom felbomlása. Ez a földreform következtében a föld magántulajdonának megerősödésével kezdődött, majd ennek szinte teljes felszámolásával ért véget. A második rész 1961-1990-ig tart, mely alatt állandósultak a termelőszövetkezetek és fontos tényezővé vált a háztáji és a nagyüzem együttműködése. Ekkor felgyorsult a hagyományos paraszti értékrend, gondolkodás- és viselkedésformák átalakulása. A harmadik periódus az 1989-1990-es változást követő időszak, mellyel az addig közös szövetkezeti tulajdonból ismét magántulajdon lett.'

5 Ebes és a tsz Gellénházával szemben a másik településen. Ebesen kiváló minőségű a termőföld, a környéken mindenki meg tudott élni a mezőgazdaságból. Debrecen és Hajdúszoboszló között helyezkedik el, igazi születése Gellénházához hasonlóan a szocializmus kezdetének idejére tehető. 1949-ben született döntés a környező tanyasi lakosság egy központi faluban történő összetelepítéséről, hogy könnyebbé váljon a mezőgazdasági szövetkezetek kialakítása.6 1952. január 2-án alakult meg hivatalosan is a községi tanács, elkészült néhány utca a FAGI-típusházakkal. Mérnöki pontossággal tervezték meg a falut, egymásra merőleges utcákkal, sakktábla-szerűen. 1948-ban még földbérlő szövetkezetek létesültek, melynek feladata a '45-ös nagybirtokrendszer megszüntetésével járó földosztás után gazdátlanul maradt földek megművelése volt. 1949-ben ebből a földbérlő szövetkezetből alakult 4 tszcs (termelőszövetkezeti csoport), de ez a szám az évek folyamán állandóan változott: megszűntek, összeolvadtak tsz-ek, végül a Vörös Csillag tsz lett az egyedüli szövetkezete Ebesnek, és magába olvasztva a többit '63-ra igazi nagygazdasággá nőtte ki magát.

2

7 Fejlődése 1957-től lendült fel igazán, az új állami vezetés kedvező feltételei itt is megtették hatásukat. A tagságot a teljesítményalapú fizetéssel tették mindinkább érdekeltté a szorgalmas munkában. A falu lakossága is nőtt a jól menő tsz-nek köszönhetően, sokan azért költöztek a településre, mert az ebesi tsz folyamatosan fejlődött, és a legeredményesebb termelőszövetkezetek közé tartozott az országban. A falu szinte teljes lakossága itt dolgozott, valóban jó működése miatt meg is voltak vele elégedve, állandó anyagi hátteret biztosított a tagjainak. »Es most, ha bárkit megtetszik majd így kérdezni olyat aki, hogy na hát aki TSz-tag volt, vagy valami, azt mondja, hogy még mindig sokkal jobb vóna ha az lenne, meg az Állami Gazdaság működne, mint így. Mer hogy mondjam, a terményeknek az értékesítés más. Mer ' most magukra vannak hagyva. De akkor olyan volt, hogy tessék, le volt szerződve a teljes TSz a konzervgyárral, a debreceni konzervgyárral\ lui nem tudta átvenni, akkor azt mondta, hogy na, áta/vesszük, de el kell vinni Nyíregyházára, vagy el kell vinni Békéscsabára. De átalvették, nem mondták, hogy nem veszik át/"'* A tsz időszaka volt tehát a falu számára megélhetési, munkalehetőségi szempontból a legideálisabb, legboldogabb korszak. 25. VALUCH Tibor 2001. 188-189. 26. HAJA István 1997. 127-129. 27. HAJA István 1997. 133-134. 28. Részlet Sz. I-vel készített interjúból, (saját gyűjtés). 219