Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Legeza Borbála: Olaj és Tsz a faluban – Szocialista megélhetési stratégiák Magyarország két sarkában
gendő. Az 1970-es években világbanki kölcsönt kaptak a gázbesajtolásos módszer bevezetésére, miszerint CO, gázt nyomtak a földbe, melynek segítségével könynyebb volt az olaj felszínre hozása. Az első gázbesajtolás 1978-ban történt Nagylengyelben, mely hamarosan kitűnő eredményekhez vezetett. A szinte teljesen elvizesedett kutak felszálló termelést adtak, egyes kutak kitermelése 10-15szeresére emelkedett. Ennek a módszernek az alkalmazása a 80-as évek közepéig hozta a legjobb eredményeket. 1" Ekkortól már országos tendencia mutatkozott az olajipar hanyatlására, majd a rendszerváltozással teljesen más formát kapott, és szép lassan leépült. A MAORT hatása az életmódra A MAORT 1938-as megjelenése a dél-dunántúli, azon belül is a zalai régióban reménysugarat jelentett az elmaradott környék lakosságának. A nehéz mezőgazdasági körülmények, a rossz termőföld állandó megélhetési problémákkal sújtotta a lakosságot. A földek eloszlására az aprózódás volt jellemző, a legtöbben kis-és törpebirtokkal rendelkeztek. Sokan summázásból, napszámból, egyik napról a másikra éltek. Az olajipar megjelenése így komoly fellendülési lehetőséggel kecsegtetett. A MAO RT-os fizetés jóval az országos átlag föl öt t volt, így a környékbeli falvak lakói igyekeztek felvételt nyerni a vállalathoz, illetve aki egyszer bekerült, mindent megtett, hogy ott is tudjon maradni. Az 1930-as évek végén egy kezdő segédmunkás 60, szakmunkás 80 filléres órabérben dolgozott, a fúrómester pedig két pengőt kapott óránként. Mindeközben a vidéken 1 pengő körül volt a napszámbér. Az olajipari bérek 1945-ig folyamatosan emelkedtek, és végig jóval felette voltak az ipari átlagnak." Komoly előnyt jelentett még, hogy napi 8 órát kellett dolgozni a mezőgazdasági 10-12 órával szemben, a vasárnap munkaszünet volt, és a túlórákat is bőségesen megfizették. Az egyéni támogatás mellett számottevő tényezők voltak a MAOR I településeket támogató intézkedései, nem egy községben építettek iskolát, közösségi, kulturális épületeket, támogatták a templomokat. 1 2 Az olajipar kínálta új megélhetési lehetőség jelentős életszínvonal javulást eredményezett a környéken, átalakította a korábban megszokott életvitelt. Az „olajos" fizetésből már jutott különféle kényelmi szempontokat kielégítő eszközök vásárlására, emellett pedig lehetőség nyílt a mezőgazdaság támogatására, a családi gazdaságok fejlesztésére is, melynek eredményeképpen kialakult egyfajta kettős életforma. A család férfitagjai a vállalatnál dolgoztak, míg az otthoni gazdasági teendők többsége az asszonyokra és a gyerekekre (12-16 évesek) maradt. A többműszakos munkaidő emellett lehetővé tette a gondos időbeosztást a vállalati munka és az otthoni munkálatok között is. 1 3 10. HORVÁTH Róbert 1999. 88-89. 11. SZABÓ Anita 2005. 63. 12. SRÁGLI Lajos 2002. 243. 13. SÁRI Zsolt 2007. 86-89. 215
