Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában

Kutatás Gellénházán Zalaegerszegtől dél - délnyugati irányban 12 km-re található községben Gellénházán, 2008 nyarán egyhetes néprajzi kutatótábor keretében folytattunk vizsgálatokat a település 1950-es évektől átalakuló mindennapjainak felderítésére. A munka keretében, a tábor résztvevői a település életének minél mélyrehatóbb megismerése érdekében résztémákat választottak kutatások tárgyául. Voltak, akik a faluba települt olajipari munkás és mérnökkolónia megismerésével, mások az identitás változásával és egyéb, a mindennapok megismerését szolgáló témával foglalkoztak. Ebben a munkában a választott témám az 1960-as évektől tömegesen megjelenő kockaházak vizsgálata volt, amelyekkel feltevésem szerint nemcsak a falukép kapott új arculatot, hanem a család mindennapi élete is új alapokra helyeződött. Gellénházán ezek az épületek jórészt a régi zsúpos, vagy tömésfalú épületek helyére kerültek, az építéshez szükséges anyagi forrásokat pedig OTP hitel vagy BSH kölcsön biztosította. BSH vagyis Bányász Saját Ház hitelekhez a faluban megtelepedő olajiparnál munkát vállaló családok jutottak, akik a pénzkölcsön mellé ingyenes terveket és építőanyag-szállítást is kaptak. Ilyen kedvező feltételek mellett az épületek az 1950-es évek második felétől gombamód szaporodtak a falu Kossuth Lajos névre keresztelt főutcáján. Lakói, pedig azok a fiatal családok lettek, akik a kor viszonyaihoz képest igen jó bérezéssel kaptak munkát az olajüzemben, ezért a mezőgazdaság átalakulása nyomán megváltozott termelési viszonyok között, a fizetett munkájukra alapozott, de a földtől el nem szakadt életmódot folytattak. A vizsgálat elmélyítéséhez, az eredmények értelmezéséhez szükség van a falu életében az olajiparral beköszöntött változásfolyamat megértésére. Ebben a viszonyrendszerben van helye az új háztípusoknak, bennük az újonnan megvalósult életminták vizsgálatának, a falu identitásának, a közösségi életnek, és még számtalan témának, amelyről a kötetben szereplő tanulmányok is szólnak. Dolgozatomban ezért nem a konkrét kutatási témámmal, hanem annak mintegy előzményével, a körülmények feltárásával foglalkozom, remélve, hogy ezzel segítem a kötet többi tanulmányának jobb megértését is. A „fekete arany" az ország legarchaikusabb megyéjében A Zala megyei kőolajtermelés kezdetei az 1930-es évekre nyúlnak vissza, amikor a Budafapusztán feltételezett olajmezőn végzett fúrás sikeresnek bizonyult. A próbafúrást a kút elmélyítése követte, 1938-tól pedig a Magyar Amerikai Olajvállalat, a MAOR'f létrejöttével megindult a rendszeres olajkitermelés.

3 AMAORT-ot 1949-ben államosították, és a társaság MASZOLAJ vagyis Magyar-Szovjet Olajvállalat néven működik tovább.

4 3. SRÁGLI Lajos 2004. 16. 4. SRÁGLI Lajos 2004. 107. 192