Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Kovács Zsuzsa: „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott”– Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában

Kovács Zsuzsa „Ahol most az olajosok területe van, mind a mi határunkhoz tartozott" Falusi mindennapok Gellénházán az olajipar fellendülésének időszakában Bevezetés 1945 után egyre erőteljesebben különbözik a falusi lakosság életformája a korábbi évszázadok parasztságának mindennapjaitól, hiszen a falvakat egyre kisebb számban lakja tisztán mezőgazdasági munkából élő népesség.

1 A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanis a parasztság legalapvetőbb tevékenységét, a földművelést és állattenyésztést alakította végérvényesen át. A termelőszövetkezeti gazdálkodással az évszázados határhasználat, a birtokok rendszere, mérete változik meg, ezzel együtt pedig a munkavégzés feltételei, és a mindennapok rendje sem marad érintetlenül. A 20. század második felének életmódtörténete azonban nem kezelhető homogén egységként, hanem két, egymástól elkülönülő korszakra bontható. Az első a hatvanas évek második feléig tart, amelyben még érvényesülnek a régi tradíciók, mérsékelt modernizáció figyelhető meg, az önellátás szerepe pedig továbbra is jelentős. A hatvanas évek második felétől azonban a falusi társadalmat érintő alapvető változások igen látványosakká válnak. Ekkor már egyre gyorsabb a hagyományoktól való távolodás, erősebben érvényesül a modernizáció hatása, sokkal mérsékeltebb az önellátás, ami a fogyasztás erős növekedését eredményezi.-' A modernizáció egyik hatásaként a vidék életében az egyik legmarkánsabb változást a villamosítás eredményezte. Sötétedés után az utcákon és a házakban is fény gyúlhatott, ezáltal hosszabbá válhattak a nappalok, kitolódhatott az esti munkavégzés ideje, így a fizetett munkahelyen eltöltött 8 órás munkaidő után a családoknak több ideje maradhatott az otthoni munkákra. Az egyre népszerűbbé váló elektromos háztartási gépek megkönnyítették és lerövidítették a háztartási munkákat, amire nagy szükség volt a nők munkába állásával. A földutak aszfaltozásával meginduló rendszeres buszközlekedés számtalan kis, korábban elzárt települést kapcsolt a rendszeres közlekedés vérkeringésébe és tette lehetővé az akár több kilométerre fekvő városokba történő napi ingázást is. Mindezek a hatások Zala megyében is megjelentek, de a gazdaság szocialista átalakítása mellett azokon a településeken, amelyek az olajmezőn vagy annak környezetében helyezkedtek el az olajtermelésnek volt erőteljesebb hatása az életmód átalakulására. 1. SZUHAY Péter 1996. 705. 2. VALUCH Tibor 2001. 281-282. 191