Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben
badművelődésre, ebben látta az agrárius réteg szellemi felemelését. 5 0 Gyakorlatilag olyan iskolán kívüli intézmények, civil szervezetek létrejöttét támogatta, melyek segítik a lakosság innovációját, ehhez kapcsolódik a falusi vezető elitek problematikája is. A párt a „gondolkodó rétegekben" látta az imperializmus forrását, ezért ezek félreállítására törekedett, így a változást segítő társadalmi osztály kialakulását csírájában elfojtotta. A falusi elit a földművesekből, mesteremberekből valamint a szellemi vezetést végző papságból, tanítókból állt, olyan sokkal innovatívabb személyekből, akik alkalmazkodtak a piaci versenyhez, gazdaságukat tudatosan fejlesztették, szakmai és gazdasági rugalmasság jellemezte őket. Feladatuk a helyi közösségi élet szervezése, a közrend fenntartása. A falusi elit sajátos csoportjai: dalárda, olvasókör, nőegylet, önkéntes tűzoltóság, szakszervezetek, rézfúvósbanda stb. 5 1 Lokális szinten ilyen szerepet töltött be a településen 1934-től Zádor (Czier) József 5 2 plébános könyvgvűjreménye, mely több adatközlőm narratívájában is megjelenik, illetve Mártonházi (Müller) György, 5 3 aki 1959-ig volt a falu plébánosa. Ebből feltételezhető, hogy a „könyvtárat" megörökölte a következő pap. A „szakrális vezető réteg" által összegyűjtött könyvtárat a lakosság saját kedvére használhatta. Az egyház művelődési szerepe más kontextusban is megjelenik. Az emlékezetben él még egy „Kaláka" 5 4nevű egyesület, mely ifjúsági egyletként működött a településen a két világháború között. Az egyletet apácák alapították, akik főző- és szövőtanfolyamot is indítottak a községben. Ugyanilyen innovációs szerepet tulajdoníthatunk a tanítónak is. 1948-ban kezdődött el az egyházak és az oktatás államosítása. Leváltották a társadalmi szolgáltatások (tanító, orvos stb.) terén dolgozókat illetve megszüntették a felekezetek oktatási intézményeit is. Csak állami iskola működött minden településen, amelyekben a tanerőt is felhasználták a lakosság munkára kényszerítésére. A rádió és a nyomtatott sajtó, mint a kultúraközvetítés eszközei, a modernizáció első eredményeinek tekinthetők a településen. A településen a vizsgált időszakban kettő újság volt az emlékezet szerint, az egyik 1949-től meginduló Neuer Weg, mely széles olvasóközönséggel rendelkezett, a másik, amit már a negyvenes évek elején is említenek, a Képes Krónika. Az utóbbiról nem volt tudomása a falu teljes lakosságának. 1952-ben jelentek meg a szocialista sajtótermékek, a kollektív tudatban a magyarországi Előre, illetve a nagykárolyi Falvak Dolgozó Népe című újságok élnek. Az olvasás, mint szabadidős tevékenység, a lakosság jelentős részét lekötötte. Szórakozási lehetőségként funkcionált továbbá a karaván, 5 5 amely közösségi kapcsolatok egyik megjelenési formáját is jelentette. SZABÓ A. Töhötöm munkája alapján a társas érintkezési 50. A szabadművelődés kereteibe sorolom: ifjúsági egyesület, gazdakörök, gazdasági szövetségek, szövetkezetek, könyvtárak, újságok. BALOGH István a népművelést két részre osztotta, aktív és passzív népművelésre, de mivel én a passzív és aktív jelzőkkel nem értek egyet, a fent említett szervezeteket a szabadművelődés kereteihez sorolom. BALOGH István 1973. 74. 51. ALBERT Ferenc 2000. 52. MERLI Rudolf 2007. 168. 53. MERLI Rudolf 2007. 168. 54. Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 55. „A karaván az egy olyan, úgy mondták karaván, az egy olyan mozi volt, aki mindig úton volt. Az egy autóvaljött, és akkor egy pár napot, két napot, itt volt, és akkor izélte a f ilmet, és aztán, ment tovább. Es akkor a mán volt az volt nekünk. Ez volt szenzáció volt. " Adatközlőm szóbeli közlése. 2008. július, Mezőpetri. 185
