Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

emberekre is kiterjedt, így a volt SS katonák családjainak vagyon- és földelkobzása, üldözése, jogaiktól való megfosztása számos családot kényszerített menekülésre. BALOGII István ERDEI Ferencre hivatkozva a hagyományos paraszti kultúra felbomlásának eredményeit taglalja. Ennek alapján a századfordulótól lehetünk tanúi az egyéniség felszabadulásának, mely többek között a szabad párválasztásban mutatkozik meg.'* A településen az ifjú házasok saját gazdaságukat az egyik illetve másik fél családjától kapott földekből építették fel, hiszen a korábbi törzsöröklési rendszer felbomlott. A párválasztás alkalmával a kerítő szerepe elhalt, az ifjak saját elhatározásukból választották meg, kivel szeretnének egybekelni. Az sem ritka, ha a férfi vagy a nő az iparban dolgozik, valamilyen mesterséget folytat, sőt adatközlőim elmondása alapján, a szülők bizonyos esetekben még támogatták is az ilyen típusú frigyeket. A házasság után, saját maguk választják meg a letelepedésük formáját. Ezáltal új gazdasági egységek jönnek létre, mellyel átstrukturálódik a családszervezet. Másrészről a deportálások is közre játszottak a szerkezeti átalakulásban, ugyanis a családtagok elhurcolásával csonka családok jöttek létre. A földek további hatékony megművelése, a családi egyensúly helyreállítása érdekében a megbontott famíliákat „összevonták", a társadalmi normarendszert olykor teljesen figyelmen kívül hagyva. Az összegyűjtött narratívákból határozottan kitűnik, ekkor az öregebb hozzátartozókat valamely utód magához költöztette, de az unokatestvérek házassága sem volt ritka. Â kollektivizálás előszele, igazodás „pártunk és kormányunk politikájához"

2

9 (1952-1956) A korszak meghatározó eseménye volt az új koalíciós kormány berendezkedése a központosított államszervezet létrehozásának jegyében, melyet mikro- és makroszinten is megkezdtek. Céljuk, gépesített, nagyüzemű, szocialista mezőgazdaság létrehozása.

,

0Mivel a vizsgált településen a lakosság csaknem egésze ebben a szektorban dolgozott, ezért csak erre fordítok figyelmet. A politikai elit arra törekedett, hogy olyan párthű embereket állítson a lokális közigazgatási és gazdasági szervezetek élére, akik káderpolitikájuknak megfeleltek. Elsősorban a szegény- és középparasztokból, illetve a munkásosztályból választottak helyi vezetőket Mezőpetriben is. Kezdetben más településről érkező magyarok nyertek státusokat a helyi vezetőségben,'

1 majd 1953 után fokozatosan egyre több román nemzetiségű személy jelent meg a néptanács és a kollektíva vezető székében. Belőlük állt össze a település új vezető rétege. A korábban kialakult vidéki gazdaelit teljesen feloszlott. A kollektív gazdaságok 28. Az egyéniség felszabadulása a következőket jelenti: egyéni pályaválasztás, párválasztás, a patriarchális nagycsalád bomlása, a családon kívüli közösségek megjelenése, a társas érintkezési formák átalakulása. BALOGH István 1973. 33. 29. Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 30. OLÁH Sándor 2001. 72. 31. „A magyarok azok akik bejöttek, olyan magyar voltak, ők református magyarok voltak. Ok egy ilyen Börvely, és azok kerültek itt a pácra. Tehát azok kerültek be és azok parancsoltak. " Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 181