Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben
létrehozására, a román hatalom minden eszközt hevetett, de 1953-ig a lakosság jelentős részének sikerült ellenállni"'. A településre érkező román preceptorok, adóbeszedők lokálisan a jobb módú gazdák megtörésén keresztül próbáltak minél több családot a kollektívába kényszeríteni, sok esetben még a csűrgyújtogatásoktól sem riadtak vissza." Országos szinten is számos diszkriminatív szankció sújtotta őket. Származásukról a helyi közigazgatási szervek papírt állítottak ki, akik rossz „keresztlevéllel" rendelkeztek, gyermekeiket nem engedték iskolába, megvonták tőlük a szavazójogot, illetve számos állami juttatást is. 3 4 Az új gazdálkodás két jellemzője, a központi irányítás és tervutasításos rendszer. A legfontosabb szocialista termelőszervezet a kollektív gazdaság és a társulás volt, illetve a traktor- és gépállomások játszottak még szerepet a tulajdonviszonyok megteremtésében. 3 5A dolgozatom időkeretében a társulás és a kollektíva formája is egyaránt jelen volt. A társulásban résztvevők nem adták be termelési eszközeiket, állataikat, de birtokaikat tagosították, melyeket közösen műveltek meg. Ezt tekinthetjük a szocialista mezőgazdaságra történő teljes áttérés első lépcsőjeként. A kollektívákba való belépés alkalmával a tagok minden gazdasági felszerelésüket, a vetőmagtól kezdve az állatállományig, illetve földjeiket is átadják közös használatra. 1952 és 1960 között Mezőpetriben a társulás és a kollektív gazdálkodás egymással párhuzamosan működött, majd 1960-tól csak a kollektíva létezett „Március 8. " M néven. Eddigi kutatásaim alapján nem tudtam meghatározni, milyen arányban történt a belépés az egyes termelési szövetkezetekbe. Adatközlőim nem tudtak különbséget tenni a két forma között, elmondásuk alapján saját akaratukon kívül be kellett lépni. Mivel másik út nem létezett létszükségleteik kielégítésére eltekintettek attól, hogy már nem a saját földjeiket művelik tovább. Alkalmazkodtak a rendszer gazdasági átalakításaihoz, és folytatták a termelést. A korábban belépett egyének házhelyet és előleget kaptak az építésre. A mezőpetri kollektíva 1960 után az ország egyik legjobb termelőszövetkezete lett. 1908-tól 5 7egyéni gazdaságok alakultak ki, amelyekben az egyéni vállalkozási kedvet a nyomáskényszer már nem tudta gátolni, ez az 1940-es és 1950-es évek eszközfelszereltségében is megmutatkozik. A gazdasági szakosodásnak kezdetleges formája található a településen, jellemző „a természeti adottságokra, és helyi hagyományokra épülő kistáji, lokális munkamegosztás". 3* Állami szinten gazdasági specializációról csak a 20. század második fele után beszélhetünk, ezért a társadalom struktúrája is az előző évtizedekhez hasonló képet mutat. A háború és deportálások utáni férfi munkaerőt a gyermekek és asszonyok pótolták, így az akkori lakosság aktív termelő részének alkalma sem 32. OLÁH Sándor 2001. 72. Idézi: RÉTI Tamás 1990. 33. Jobb módú gazdának minősültek, a 10 hektár feletti birtokkal rendelkezők, akik a falu vezető, hatalmi rétegéhez tartoztak. 34. LÁSZLÓ Márton 2006. 35. OL-\H Sándor 2001. 68. 36. 1952-ben alakult meg a társulás, 1953-ban pedig a kezdetleges kollektíva. Adatközlőm szóbeli közlése. 2008. augusztus, Mezőpetri. 37. 1908-ban történtek a tagosítások, mellyel megszűnt a háromnyomásos gazdálkodás. 38. KOTICS József 2001. 113-114. 182
