Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

kapitalizálódás útján, az ipari forradalom hatására;" másrészt mivel közép-Kelet-Európában kisebbségnek számítottak, a történelem során többször is a nemzetiségi politika kereszttüzébe kerültek; harmadrészt mint határ menti település az 1920-ban kezdődő területi felosztási problémáknak is áldozatául esett. A mai Nagykároly környéki területek jelentős része az 1700-as évek első harmadában, a Károlyi család tulajdonai voltak. A történelem viharai - a török, majd a kuruc-labanc viszálykodások - teljesen lepusztították a vidéket. Gróf Károlyi Sándor látott hozzá hatalmas birtokainak betelepítéséhez. Az első telepesek 1712-ben, 1744-ben pedig újabb sváb családok érkeztek. A teljes betelepítés a 19. század első harmadára fejeződött be. Ekkor az 1828-as összeírásnál az 1007 lakosból 982 katolikus, 20 református és 5 izraelita.

1" 2002-es adatok alapján a település lakossága: 1683 fő, ebből 199 román, 794 magyar, 530 német, 159 cigány és 1 orosz; felekezeti megoszlása: 107 ortodox, 1417 római katolikus, 72 református és 23 görög katolikus.

1

3 Mezőpetri lakossága folyamatosan csökkent, mivel a II. világháborút követő deportálások mellett, többen német származásuk miatt elmenekültek. Az ezt követő időszakban a diktatórikus államszervezet kiépítésével járó államosítások, üldözések még tovább rontották a helyzetet, majd a rendszerváltást következő második nagy migrációs hullám folyamán ismét többen elhagyták a települést.

1

4 Ezeknek a személyeknek a modernizációs folyamatok vizsgálatában nagy szerepe van, hiszen ők azok akik új otthonukban jó egzisztenciára szert téve adományként elősegítik a mezőpetriek háztartásának technikai fejlődését. így a sváb települések a többi romániai faluhoz képest innovatívabbnak tűnnek. A trianoni béketárgyalásig Ausztria-Magyarország Szatmár vármegyéjének Nagykárolyi járásához tartozott, 1920-ban Románia része lett. A két világháború közötti időszakban a lakosság joggal láthatta jövőjét bizonytalannak, hiszen egy évszázadok óta katolikus népcsoport egy keleti ortodox országhoz került, valamint a román államszervezethez való csatlakozással a közigazgatás nyelve a román lett, mely a közösség számára teljesen ismeretlen volt. AII. világháború lezárása után Románia a többi kelet-európai országgal együtt szovjet fennhatóság alá tartozott. A Román Kommunista Párt célja, egy fejlett technikai alapokon nyugvó korszerű mezőgazdaság kiépítése,

1

5 erőszakos iparosítás, melynek középpontjában a nehézipar (kohászat, bányászat, gépipar, vegyipar) áll, illetve egy homogén, totálisan ellenőrzött társadalom létrehozása, melyben „az emberi tudatokat is megpróbálták tisztára söpörni",

1

6 A gazdaság szocialista típusú átalakításának első hulláma 1949 és 11. Ekkor hazánk államformája rendi képviseleti monarchia. 1711 -tői - a szatmári békével - kezdődik el a modern Magyarország kialakulása. 1711 és 1918 közötti két évszázadot egy egységes nagy korszaknak tekinthetjük, hiszen ez egy hosszú folyamatos reformkorszak. A reformok fokozatosan az élet minden területére kiterjednek melynek következménye, hogy egy modern, polgári jellegű Magyarország alakul ki. Ez az időszak két a/korszakra oszlik: 1711-1848 között a modernizáció a rendi-feudális struktúra keretei között folyt, 1848-ban a polgári forradalom „szétzúzta a rendi-feudális struktúrát, létrehozta a tőkés gazdasági fejlődés és a polgárosodás intézményes és jogi kereteit. "; KATUS László 2007. 488-490. 12. BOROS Ernő 2005. 101. 13. A 2002-es romániai népszámlálások alapján, http://nepszamlalas.adatbank.

transindex.ro/?pg=3&id = 2167 2009. szeptember 14. 14. MARINKA Melinda 2008. 456-458. 15. BALOGH László 2001. 114. 16. VALUCH Tibor 2005. 258. 178