Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

Amerikai konyha (SVIDRÁN Éva felvétele) hogy az 'Ebesi Rózsadomb' lakói egy társadalmi réteg státuszcsoportját alkotják, akkor jelen esetben a település új építésű része a reprezentáció helyszíne. Fogyasztás és rétegződés A kérdés, hogyan alakulnak ki ezek a státuszcsoportok, melyek a lakóparkokon keresztül reprezentálják magukat? A kérdésre válaszolva a fogyasztói társadalom, illetve fogyasztói kultúra kulcsszavakat hívom segítségül. Ezeket a fogalmakat SIMÁNYI Léna cikke alapján értelmezve használom. A társadalom és a fogyasztás kapcsolatát vizsgálva szabadidő növekedése, a mobilitás már új értelmezést kíván, túllépve az emberek munka alapján történő csoportosításán. A fogyasztás tehát strukturálhatja a társadalmat, hiszen a munka szférájából kiszakadva az embereket már értékeik, véleményük szerint sorolhatjuk fogyasztási csoportokba. A munka helyett a fogyasztás lett az alapvető társadalomstrukturáló erő. A fogyasztói szerepek teszik lehetővé az ember számára a társadalomban való részvételt. A fogyasztói attitűd alapján reprezentálja az ember a társadalomban elfoglalt helyét, betöltött státuszát, szerepét, ,/í fogyasztói kultúra fogalmának lényege, hogy a fogyasztás logikája átterjed az élet többi területére, és az egész kultúra domináns elvévé válik. "

u A fogyasztói kultúra elmélete szerint a javakon, azok használatán keresztül jelenik meg az ember, s ezek alapján helyezi el magát a társadalomban. így válik a fogyasztás szimbolikus-kulturális tevékenységgé. A fogyasztói kultúra, tehát abban tér el a korábbi kultúra-meghatározásoktól, hogy abban a fogyasztás kiemelkedő szerepet kap." 32. SIMÁNYI Léna 2005. 175. 33. SIMÁNYI Léna 2005. 180. 166