Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata
VEBLEN olvasata is alátámasztja a fogyasztói társadalomról eddig felvázolt képet: „A fogyasztási cikkek fokozatos tökéletesedésének folyamatában az újítást motiváló elv és az újítás közvetlen célja kétségtelenül az, hogy tökéletesebb és kidolgozottabb teremékek hatékonyabban szolgálják a kényelmet és a jólétet. " w Ugyanitt találkozhatunk a gondolattal, hogy egy réteg a hozzá felfelé legközelebb állót fogja eszményinek tekinteni, és annak életstílusára törekszik. Megfigyelhető ez a lakóparkok történetében is, hiszen az eleinte az elit szegregációjaként jelent meg, majd terjedt a társadalom többi rétege felé. Ha egy egyenesen képzeljük el a jelenséget (hogy minden társadalmi rétegnek megvan a maga lakóparkja), akkor még azt is feltételezhetjük, hogy státuszreprezentáció szempontjából a lakótelepek lehetnek az egyenes végén. Visszakanyarodva, a szuburbanizáció megkönnyíti a státuszreprezentációt, hiszen (ugyancsak VEBLEN-nél olvashatjuk): „A városban azonban sokkal határozottabb a kihívás az ilyen természetű bizonyításra, s egyben átmenetibb jellegű e bizonyítás hatékonysága. " í 5 Olvasatom SIMÁNYI Léna cikke alapján; a fogyasztói társadalom és a fogyasztói kultúra kölcsönösen egy-másra ható, egymást formáló, szervező fogalmak, kölcsönösen újratermelik a másikat. így a fogyasztói kultúra mint reprezentációs eszköz a fogyasztói társadalom szegregációját eredményezheti, státuszcsoportokat alakítva ki. Ugyanígy a javak fogyasztása ad lehetőséget a társadalmi csoporthoz tartozás kifejeződésére, újratermelve ezzel a fogyasztói társadalom, illetve kultúra meglétét. Kezdetben talán a fogyasztói társadalom alakíthatta ki a fogyasztói kultúrát, bár ez vitatható kérdés; a szoros együttműködés után azonban a fogyasztói kultúra számtalan lehetőséget kínál az ember számára, ahhoz, hogy egy fogyasztói csoport tagja legyen. A szuburbanizáció az eszköz, melyen keresztül a fogyasztói társadalom egy csoportjához sorolhatja magát az ember, kiszakítva egy szeletet a fogyasztói kultúrából. A fogyasztói társadalom egy új csoportjáról beszélhetünk. így a fogyasztói kultúra a szuburbanizáció eszközén keresztül kínálja fel a lehetőséget, hogy a fogyasztói társadalom tagja egy státuszcsoporthoz (pl.: lakóparkba költöző) sorolja magát. A terepmunka során tapasztaltak igazolni látszanak az alábbi állításokat; adatközlőim legfontosabb indítéka a kiköltözésre a várostól való elszakadás, a falusi élet iránti vonzalom eredménye. Nem lehet eltekinteni a további fontos szempontoktól, melyek indokolták és elősegítették az említett emberek Ebesre költözését, így 7 például a korábbi lakóhelyük ingatlan- és telekáraihoz viszonyított meglehetősen olcsó telekár, a nagyváros közelsége, vagy akár egy betegség megléte. Számos ok felsorolható, mégis az adatok alapján egyöntetűen a vidékre való vágyódás, a közösséghez tartozás igénye a legfontosabb. A lakóházak mint a reprezentáció tárgya „Kívülről" A telepre szerveződés, a korábban említett szuburbanizáció helyszíne és az új építésű házak túlmutatnak a vidék szeretetén, hiszen az ide kiköltöző emberek nem egy 34. VEBLEN Thorstein 1975.88. 35. VEBLEN Thorstein 1975. 99. 167
