Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

Nappali (SVIDRÁN Éva felvétele) A társadalmi rétegek meghatározására, a kategóriák számára már több elképzelés született. Marx és Engels a termelőeszközökhöz való viszony alapján állapítottak meg kategóriákat, melyek a társadalmi osztályba való besoroláshoz adtak alapot; megkülönböztettek ezen kívül más kategóriákat is. Max Weber az előző elvet kiegészítve nem egy hanem három dimenziót különböztet meg egymástól, a gazdasági, a hatalmi valamint a megbecsültség dimenzióit. A többdimenziós társadalmi szerkezetből kiindulva határozta meg Geiger a társadalmi rétegződés fogalmát és elméletét 1949-ben. Geiger vezette be a korábban használatos osztályfogalom helyett a réteg fogalmát. Objektív életkörülmények alapján különülnek el egymástól a különböző rétegek. Az említett életkörülményekhez azonban szubjektív elemek is kapcsolódnak, életstílus és gondolkodásmódok. Egy társadalomban a rétegződés egyszerre több kritérium szerint érvényesülhet.7 Később több cáfolat született a fent említet terminusok használatának alkalmazhatóságára. Hradil 1987-ben két terminust javasolt az osztály és réteg fogalmak helyett, a társadalmi helyzetet és a társadalmi miliőt. Több elmélet is létezik a téma kapcsán, melyek bemutatására a dolgozatban nincs lehetőség. Az 1981—1982-es magyarországi rétegződés-felvétel után KOLOSI Tamás is alkalmazta a már korábban megállapítottakat, miszerint a társadalmi rétegződés sokdimenziós jelenség; nemcsak a foglalkozás, hanem az életkörülmények és az életmód is meghatározza az egyén társadalmi helyzetét. Az adatokból hét dimenziót határozott meg: 1., fogyasztás 2., kultúra, élet26. ANDORRA Rudolf 1997. 152-153. 162