Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata

Nappali (SVIDRÁN Éva felvétele) mód 3., érdekérvényesítés 4., lakás 5., lakókörnyezet 6., anyagi színvonal 7., munkamegosztás. Az említett dimenziókban 1 (nagyon kedvezőtlen) -7 (nagyon kedvező) ig pontozta az egyéneket (illetve családokat). A megállapított pontszámok alapján matematikai-statisztikai módszerekkel határozta meg a különböző klassztereket, melyeket státuszcsoportoknak nevezett. Tizenkét státuszcsoportot állapított meg: 1., elit 2., városis felső réteg 3., falusias felső réteg 4., fogyasztói magatartású középréteg 5., városias jómódú munkások 6., rossz anyagi helyzetű középcsoport 7., falusias középcsoport 8., érdekérvényesítő alsó csoport 9., jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport 10., városias alsó csoport 11., enyhén deprivált és 12., deprivált csoport. Az adatok alapján Kolosi skálázást végzett, melyből megmutatkozik két nagy tömb a magyar társadalomban, egyike (8-11.) lényegesen az átlag alatt, a másik (2-5.) lényegesen az átlag felett helyezkedik cl és viszonylag kevesen alkotják a középső réteget (6-7.).'

8 Megkísérlem most valahol elhelyezni a társadalmi csoportok között az 'Ebesi Rózsadomb' lakóinak közösségét. A megfigyelt családok azonos lakóhellyel rendelkeznek, iskolai végzettségükre döntően a főiskolai végzettség jellemző, lakóházaik komfortsága, nagysága, és lakókörnyezetük közel azonos, az anyagi színvonaluk tekintetében is hasonlóság figyelhető meg, hiszen ahogy már említettem mindegyik család biztos anyagi háttérrel rendelkezik. A családok fogyasztási szokásai is hasonlónak tűnnek, ebből a fogyasztói javak milyenségéből lehet következtetni, melyekre csak néhány példát hoznék: légkondicionáló, bőr ülőgarnitúra, televízió, konyha maximális felszereltsége (szagelszívó, nagy hűtőszekrény). A lakóhelyen kívül az itt élő családok mun26. ANDORRA Rudolf 1997. 152-153. 163