Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata
Ebesen, az új telepen készített interjúkból az látszik, hogy a kiköltözés fő indoka a vidékre való vágyódás, hiszen öt családból négy ezt emelte ki elsőként az idekerülésükben közrejátszó szempontok közül. .Azonban, ahogy a legtöbb szuburb területen, itt sem alkot az újonnan alakult telep homogén közösséget a faluval, mert erős függésben vannak a közeli városoktól. Ebben a kérdéskörben nem került vizsgálat alá a település „régi" részének milyensége, ne feltételezem, hogy az egy teljesen homogén közösség, itt pusztán a település két részének a látható elkülönülésére utalok. Ahogy azt ottlétem alatt megtapasztaltam, napközben a faluban sétálgatva az látható, hogy a „régi" rész utcáin mindig van valaki, sétál, boltba tart, biciklizik, a kertet gondozza, a redőnyt mossa stb., ugyanakkor az új telepen csend van az utcák kihatlak, egy-egy háznál egy kismama, vagy kisgyerek aki a nyári szünetét tölti. A két településrész látványában összehasonlíthatatlan abból a szempontból, hogy napközben melyik aktívabb, hol vannak otthon többen. Meg kell említenünk, hogy estére az egyensúly kiegyenlítődni látszik, hiszen lassacskán az új telepre is hazaérnek az autók és „megindul az élet". Az telepen élők többségének munkahelye a városban található, míg a faluval nem állnak mindennapi kapcsolatban. A közösséghez tartozás vágya a kiköltözőkben a telep vagy a falu felé irányul? Feltételezhető, hogy a kiöltözők azért választják lakhelyül az újonnan kialakított telepeket, mert tudatában vannak annak, hogy az ide települők mind hasonló emberek (hasonló munkahely, hasonló életvitel stb.) Egy ilyen környezetben könynyebben alakulhat ki közösség, melynek reményben költöznek ki városból faluba az emberek. A falu „régi" részén élőkkel nehezebben alakulnak ki a kapcsolatok, ha elfogadjuk a korábban említett helyzetet miszerint a falu többi lakója többet van otthon, intenzívebb a kapcsolata a településsel és annak lakóival (munkahelyi adatok nem állnak rendelkezésemre, így csak a látottakból következtetek), az újonnan érkezőnek nehéz beilleszkedni egy meglévő közösségbe. A közösség legalább két, (de lehet, hogy több) részre látszik szakadni, melyből (vagy melyekből) az egyik a Rózsadomb. Jelen település tekintetében a kérdés még további vizsgálatokat igényel. Kiindulási alapként azonban besorolhatjuk a már elemzett lakóparkok közé, így tovább dolgozhatunk CSIZMADY Adrienne megállapításaival, miszerint a lakóhelyi társas kapcsolatok nehezen vagy egyáltalán nem alakulnak ki. 2 2 22. CSIZMADY Adrienne 2008. 168. Szivattyús kút (SVIDRÁN Éva felvétele) 158
