Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Svidrán Éva: Az „Ebesi Rózsadomb” – Társadalmi rétegződés vizsgálata
nem vitás az új településrész telepként való megnevezése, hiszen a KORNER Zsuzsa által meghatározott „elvárásoknak" eleget tesz. Ebesi lakópark? A hazai lakóparkok tekintetében A lakóteleptől a lakóparkig című könyv is azt állapítja meg végkövetkeztetésként, hogy azok olyan széles skálán helyezkednek el, amely már csak azt a behatárolást teszi lehetővé, miszerint az említett épületegyüttesek egyetlen közös jellemzője, elkülönülésük a befogadó helytől." Ezen megállapításnak Ebes új része eleget tesz, mégis ott maradnak az „igazi" kritériumok, melyektől lakópark a lakópark, azok közül is a legkiemelkedőbb az elkerítettség. Felmerül a kérdés, hogy az elkerítettséget a szó szoros értelmében kell venni, vagy átértelmezhető a 'kerítés' fogalom? Beszél he- , , .. , . . . -Li-, , Utcafronti udvar (5VIDRAN Eva felvétele) tunk-e jelen esetben egy szimbolikus határról, melyet az épületek külső megjelenésének a falu „régi" résztől való szembeötlő eltérése rajzol meg? Jelen esetben az alább feltett kérdésre helyeslő választ kell adni, hiszen az elkerítettség funkcionális célja, a biztonság megteremtése, ezen területen kevésbé vizsgálható és értékelhető. Kezdetben a lakóparkok elkerítettsége, elsődlegesen a biztonságot szolgálta. Az általam vizsgált helyszín a lakosok véleménye szerint kellőképpen nyugodt, nem érzik magukat és tulajdonukat veszélyben. A településen a biztonság érdekében nincs szükség falakra. A társadalmi határok megrajzolásához nincs szükség sorompókra. A társadalmi csoportok elkülönülése, látható felhúzott falak nélkül is, a lakóházak külső megjelenése tükrözi azt. A szimbolikus határ egy közösség elkülönülését jelentheti. A lakóparkok esetében nem lehet kényszerített elkülönülésről beszélni, az ide költözők már önként vállalják a „bezártságot", az adott közösséghez tartozást, a telepre költözést. A beköltözés egyik fő indoka a hasonló emberek társasága, a lokalitás kialakítása, a közösséghez tartozás vágya. A „bezártság", a lakóparkba költözés, egy közösséghez tartozást szimbolizál. Hazánkban, mint oly sok minden mást, a lakópark fogalmat is rugalmasan kell használni, hiszen specifikus eltérések mindenhol vannak. Magyarországra is jellemző, hogy a lakópark típusok meglehetősen széles skálán helyezkednek el, a különféle lakóparkok mást és mást szimbolizálnak, különféle életstílusokat tükröznek. 1 2 Különböző státuszlakóparkokról beszélhetünk? A kérdésre a dolgozat további részében kísérlek meg választ adni. A szegregáció jelenségével állunk 11. CSIZMADY Adrienne 2008. 158. 12. CSIZMADY Adrienne 2008. 163.
