Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
9. ábra. A féltetős toldás elsősorban Nagykarácsonyra jellemző, ahol a szomszédos Szőlőhegy népi építészete erős hatást gyakorolt a hatvanas-hetvenes évek utóparaszti szokásaira. hogy a telepítési hivatal, majd nem sokra rá az Újjáépítési Minisztérium által kiírt pályázatokra a magyar modern építészet olyan kiemelkedő figurái is benyújtották terveiket, mint Farkasdi Zoltán, Németh Pál vagy Zalaváry Lajos. A több ezer pályázat értékelésekor Hegedűs Béla rövid ismertetőjében - egy építésztől egyáltalán nem magától értetődő módon - a házak életmódra gyakorolt hatásából indult ki. 7 2 Eszerint egyik oldalon a paraszti életformát a korabeli nívóján meghagyni kívánó tervezők, míg a másikon a teljesen urbánus lakóházakat tervezők állottak. Jó megoldásnak egyedül a középutat javasolta, amelyre példaként Kotsits Endre, a Gádoros-csoport és Rácz György elképzeléseit emelte ki. Előbbiek alapvető célkitűzése, hogy a paraszti térszervezés legfontosabb helyiségének számító konyhából az utcai szobába terelje a ház napi életmenetét. A korabeli viszonyokhoz közelebb állt, és a majdan ténylegesen megépülő házaknál is visszaköszönt Rácz György terve, amely a hosszúház arányainak átszabásával operált (4. ábra). A kései népi építőgyakorlat legszegényebb rétegeinél szokásos oromszélesség csekély kihúzásával az alaprajzban elhelyezhetővé vált a két utcai szoba, és a konyha mögött még éppen elfért a hosszúkás kamra, illetve egy kisebb vizes helyiség." 72. Hegedűs természetesen az építészethez közelebb álló szempontokat is megemlít, mint a szerkezeti újításokat, az anyagszerűséget és a fejleszthetőséget. Forrás: HEGEDŰS Béla 1947. 73. Mind a konyhából leválasztott kamrára, mind a megosztott utcai helyiségre találunk példákat a népi építőgyakorlatban. Saját felméréseim során előbbivel Tiszafüreden, utóbbival Mecenzéfen találkoztam. 104
