Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
4. ábra Rácz György telepesház tervei. Az 1941-es épület elvi bővítése még hosszanti irányban történt volna, miközben az Újjáépítési Minisztérium tervpályázatára már két utcai szobás változatot dolgozott ki. Végül a felépült telepesházaknál a tornácot egy elsőbeálló váltotta ki. Azzal, hogy a telepesházak végső terveiben a Rácz György-féle alaprajzi rendszer lett a mérvadó, a telepesközségek építészeti megformálása lényegében a Magyar Ház barátai által lefektetett alapelveket követte, azzal a módosítással, hogy méltatóik nem a nemzeti érzelmekre apelláltak, hanem a nemzetközi modern mozgalom racionális célkitűzéseivel érveltek. 7 4 VÖRÖSMARTY Kálmán 1941-ben még a születő „új Magyar-birodalom" eszmerendszerébe illeszkedő megoldásként méltatta a mérnökies falusi házat. 7 5 Eszerint a hagyományos szoba-konyha-kamra falusi házhoz képest a tervezett falusi ház utcai szobájában nem kettő, hanem négy ágy helyezhető el, a konyha jobb megvilágítást kap, a kamra az északi falhoz kerül, ahol emellett még egy mosdóhelyiség is kialakítható, valamint a ház a tartófalak elbontása nélkül bővíthető (4. ábra). A hat telepes községben a tervezett jelleg más-más hangsúlyokkal érvényesül. Legerőteljesebben Mátyásdomb karakterét határozza meg, legkevésbé Nagvvenyimét. Előbbi helyszínen 1947-48-ban készült el a telepesházak első generációja, mintegy 10-12 otthonnal. Ezek kialakítása inkább rokonítható a bányászfalvakban kedvelt ikerlakásokkal, mintsem a néhány év múlva elterjedő típusházakkal. A visszaemlékezések szerint a házakat kezdettől fogva csupán egyetlen család lakta, aminek némileg 74. Borbíró Virgil egyenesen arról elmélkedett, hogy a népi építészet a típusházak egyenesági felmenője. Forrás: BORBIRO Virgil 1947. A modern építészek érvrendszerére igen jellemző az alábbi idézet: „IIa a régi falusi házról az amúgy sem szervesen alkalmazott cifraságokat levesszük, amelyek - mint ismeretes - az úri építkezés hatása alatt keletkeztek, megmarad a falusi ház dísztelen funkcionális és szerkezeti formája". Kozma ezután megállapítja, hogy az „új tárgyilagosság" éppen ilyen formák után kutatott. Forrás: KOZMA Lajos 1947. 142. 75. Forrás: VÖRÖSMARTY Kálmán 1941. 38. (lásd egyéb forrásoknál) 105
