Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

épületfához jussanak.

6

6 Mivel az ország földben szűkös területeiről átirányított családokat nem várták kész otthonok, kényszermegoldásként a telepítési hivatal az urasági ingatlanok átalakítását határozta el. Bár ezek az átépítések átmeneti jellegűnek bizonyultak, jól jelzik a telepesközségek képviselte új társadalom alapvető célkitűzéseit: a demokratizálódást és az individualizálódást. A pusztai épületek legrangosabb szervezőeleme egy-egy kúria, tiszti lak volt, amelyhez rendszerint kisebb park is tartozott. Ezek a kiskastélyok az új rend szemében a feudális kizsákmányolás szimbólumát testesítették meg. Miközben a cselédasszonyok kénytelenek voltak közös konyhában főzni, a nem is feltétlenül állandó kinttartózkodásra készült kúriákban legalább öt-hat tágas szoba szolgálta az uraságok kényelmét. Addig is, amíg a demokrácia bontócsákányai az új településeket megtisztítják a kései feudalizmus hivalkodó jelképeitől, szükséges volt jelezni, hogy a telepfelügyelők vagy más hivatalos személyek nem ülhetnek be a korábbi úri osztály szerepébe. A tiszti lakokat tehát megosztották, és több kisebb szoba-konyha-kamra lakóegységet alakítottak ki bennük.

6

7 Miközben az úri rend lakásai feldarabolódtak, a cselédlakokban éppen ellenkező előjelű változások zajlottak. A cselédnyomor szimbólumának számító közös konyhát megszűntették, a családok számára elkülönített szoba-konyha egységeket hozták létre.

6

8 Az új községekben rejlő szakmai kihívás az újjáépítés lázában égő építészeket érthető lelkesedéssel töltötte el. Az adatgyűjtés során közel száz nevet sikerült kigyűjteni, akik pályázati anyaggal, konkrét tervekkel vagy kivitelezőként bekapcsolódtak a munkába.

6

9 Az óriási kihívást jelentő vállalkozás végkifejletét a Tér és Forma folyóirat körül csoportosuló CIRPAG csoporthoz húzó tervezők, valamint az abból kiváló Magyar Ház Baráti Köre határozták meg.

7

0 Bár a modern mozgalom jellegzetesen városi feladatokra szerveződött, éppen a magyar szekció javaslatára 1937-ben a faluépítés kérdését is napirendre tűzte. Az árvízi házak és az ONCSA tevékenysége okán a háború után meghatározó szerepet kapott építészcsoporton belül már a harmincas-negyvenes években élénk vita folyt a magyar falu jövőjéről.

7

1 Nincs tehát mit csodálni azon, 66. Az iratanyagban igen sok bontási engedély található. Néhányat említve csupán: a nagyvenyimi sportegyesület kap bontott anyagot (27); Nagylókon, akik vállalták a bontást, azok a telkükre fuvarozhatták a számukra szükséges anyagokat; ugyanitt a jegyző a birkaistálló fazsindelyét kérvényezi (24); Besnyőn a göböljárási épületekből 600 db téglát, 20 négyzetméter nádpallót osztottak ki 1946-ban (28). Csupán példaként említem meg Kiskarácsony pusztát, amely ugyan nem tartozott a legnagyobb központok közé, mégis 21 épülettel bírt, köztük 6 cselédlakkal, tiszti lakással, ököristállóval, magtárral, bognárműhellyel és iskolával (29). 67. A tiszti lakok felosztására mindenhol emlékeznek. A levéltárban sikerült felkutatni az alsókisvenvimi, a nagyvenyimi, és a mélykúti tiszti lak megosztási vázlatát (30). 68. (31) 69. Tekintetbe véve, hogy a legfontosabb kiindulási pontot jelentő Új Építészet valamint a Tér és Forma folyóirat csak a pályázatok győzteseivel foglalkozott, ez a szám messze elmarad a munkálatokban valamilyen módon érintettek tényleges létszámától. Az Újjáépítési Minisztérium tervpályázatának ismertetésekor PRESIC1I Gábor négyszázötven főt említ, akik 1500 pályamunkát készítettek el. Forrás: PRESICH Gábor 1947. 70. A két szerveződés viszonyáról lásd: HÁMORI Péter 2004. 6. A telepes falvakban aktív Országos Házépítő Szövetkezet vezetője a két a háború előtt is jelentős szerepet játszó Tóth Kálmán lett. HADIK András 1987. 30. 71. DÉRY Attila 1995. 185. 103