Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

8. ábra. Míg korábban csak egy kisebb előszobát csatlakoztattak a konyhához, az utóbbi években teljes szobával toldják meg a hátsó traktust. ségi intézmények - a hatvanas években divatos esztétikai fogalommal élve - izgalmas kontrasztját adnák a családi házas övezet merev rácsszerűségének. A pénzhiány azonban eró's kompromisszumokat kénvszerített ki. A sorra alakuló szövetkeztetek ideiglenesen a volt uradalom ingóságait foglalták el. Nagylókon a Hunyadi Földműves Szövetkezet már 1946-ban kiigényelte a kastélyt, de a nagyüzemi gazdálkodás beindulásához majd mindenhol jó szolgálatot tettek a megmaradt istállók és a szintén istállónak átalakított cselédlakok.

6

4 Amit a telepesközségek tervezőinek radikális uradalomellenessége nem tudott elbontani, azt a hatvanas években meginduló mezőgazdasági konjunktúra és a kilencvenes évek privatizációja tovább pusztította. A telepesközségek határában egykor állt számtalan külterületi pusztagazdaságból csak mutatóban maradtak fenn épületegyüttesek. Közülük a Mezőfalva határában lévő Ménesmajor az elmúlt években országos védettséget kapott, ám romosodó állapotán mindez egyelőre nem sokat változtatott.'

1

5 Kevés nagyból sok kicsit: A házépítés Az 1945-50 közötti évek tulajdonváltozása a jól szervezett racionális gazdálkodási rendszerek felszámolásához vezetett. A telepítési hivatal engedélyével vagy anélkül, a telepesek bontani kezdték az üresen álló ingatlanokat, hogy jó minőségű téglához és 64. Forrás: (24) 65. Magyarország műemlékjegyzéke 2008... 102