Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

7. ábra. Mátyásdombon a bővítések nem érintették az eredeti épület homlokzatát. A konyha elé felhúzott előszoba és a nyári konyha szinte minden portánál megtalálható. A két toldalékot néhol hevenyészett folyosóval kötik össze. közcélokra tartották vissza, s ez az arány egyáltalán nem kirívó.

6

0 Az a korabeli viszonyok között is természetes igényként jelentkezett, hogy a közigazgatási intézményeknek, mint a községháza, posta, tűzoltószertár, iskola és a templom, illetve az ezekben dolgozó értelmiségiek számára telkeket különítsenek el. A telepesközségekben azonban egészségügyi intézmények, orvosi rendelő, gyógyszertár, fürdőház, újabb közoktatási egységekként csecsemőóvó és óvoda valamint kultúrház is helyet kaptak.

6

1 A kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan megfigyelhető hangsúlyeltolódások az urbanitás egyre erőteljesebb érvényesülésével jártak. Nagykarácsony módosított tervében már sportpálya is szerepel, miközben a szövetkezet munkatársainak sorházas munkástelepet álmodtak.

6

2 Az eredetileg legfeljebb por és szélfogóként telepítendő fasorok „besétáltak" a faluközpontba, ahol árnyat adó tágas pihenőpark szolgálta volna a munkában megfáradt mezőgazdasági dolgozókat.

6

3 Ha Nagykarácsonyban és a többi községben minden a papírra vetett formában valósul meg, úgy ma a negyvenes évek modern falutervezésének mintaközségeiként tarthatnánk számon a telepeket. Az uradalmi idők építményei a templomok és egy-egy plébánia kivételével mind eltűntek volna. A zöldfelületek közé lazán elhelyezett közös60. (3) 61. Kádas közfürdőkkel egyik településen sem találkoztam. Érdekességként azonban megjegyezhető, hogy Veres Péter már a háború előtt szorgalmazta ezek kiépítését. DÉRY Attila 1995. 190. 62. Nagykarácsony 1950. 63. U. o. 101