Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A mezővárosi társadalom jellemzői

A Felföldi mezőváros legkisebb épületének, a zsindelyes fedésű mádi zsellérháznak lakóinak életkörülményei mutatják be a legszegényebb rétegek tárgyi világát. A 19. század elején helyi kőből épített, szoba-konyhaszoba-kamra alaprajzú ház helyiségeiben mindenütt egyszerű földpadló van, és a falakat fehérre meszelték. A ház szegényes berendezésével egy korábban ••••Hmm 84. A mádi kapásház konyhája eredeti helyén kapásokra olyan nag)

7 szüksége volt a szőlőbirtokosoknak, hog}

? szigorú rendelkezések tiltották, hogy a szőlősgazdák ne csábítsák a munkaerőt magukhoz. Elítélték, s mégis korán gyakorlattá vált, hogy maga a mezőváros is a napszámosoknak a munka végeztével egy-egy icce bort adtak a béren 86 Mádi kapásház berendezési terv részlete kisbirtokos család a filoxéra vész következtében tönkremenő életmódját mutatja be, alapos családtörténeti kutatások alapján. 1891ben a Klemencz és Kollár családok vették meg a házat. Klemenczék építették a telken lévő különálló, földbe mélyülő, boltozott, egyszerű kis lyukpincét. A családnak ekkoriban még kisebb szőlői és telkei is voltak, de az első világháború vége felé már szőlőkapálásból és cselédmunkából tartják fenn magukat, miközben mindenüket eladva egyre jobban elszegényednek. A szülők több gyermekükkel 85. Téka a mádi kapásházban 71