Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
A mezővárosi társadalom jellemzői
A mezővárosok társadalmi szerkezetét a gazdasági lehetőségek és a köztörténet eseményei is formálták. így a török hódoltság elől az Alföldről a nemesek számosan menekültek és költöztek a felföldi mezővárosokba. Számos meggazdagodott parasztpolgár is nemességet vásárolt. A személyükben nemessé letteket a nemesi oklevél nevéből armálisnak nevezték. Nemességük azonban csak személyüknek szólt, s földjüket nem nemesítette, továbbra is adóztak utána. Gyöngyös városa országosan is a legnagyobb nemesi közösségek közé tartozott a közel 20%-ot elérő nemességgel. 1841 -ben 2152 nemes élt a mátraalji mezővárosban. Tokajban 1689-ben arányuk 15,7% volt, Bodrogkeresztúron pedig 71,4 % (!). Közülük a legtehetősebbek a birtokos nemesek voltak. Náluk szegényebbek voltak a kurialistának vagy prédialistának nevezettek, akik saját szabad telkükön gazdálkodtak. Azok a nemesek akik paraszt telkeken gazdálkodtak kénytelenek voltak járadékokat is fizetni. A nemesi tulajdon gyorsan aprózódott az örökösödés miatt. Az elszegényedett nemesek között voltak akik napszámosként dolgoztak. Ismeretes olyan gyöngyösi levéltári adat a 19. század elejéről, amelyben Deli József és öregebb Böjtös Józset nemesek létére koldultak is a városban! A kurialisták mellett feltétlenül meg kell említeni azokat az armalista nemeseket, akik jobbágytelken éltek, annak használatáért taxát fizettek (pénzben vag)' borban) és ezért többnyire taxás, taksás nemeseknek nevezték őket. Az általános városképet is befolyásolták a tehetős nemesek, mint ezt a kor tudós statisztikusa Fényes Elek is leírta 1851-ben: „Ezen várost nagyon ékesítik az itt lakó, nagy birtokos, szá81. Gyöngyösi férfi archív képen mos uraságok csinos lakóházai. "A városban több főleg arisztokrata család volt birtokos. Rákócziak, Koháryak, Forgátsok és Nyáriak a birtokosok a 18. század elején. Később Grassalkovits illetve a herceg Esterházy család, az Orczy, Haller és Brüdern családok szereztek birtokokat. A mezővárosok lakóinak helyzete igen összetett volt. A nemesi vármegye felé zsellér, a településen 69
