Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Bevezetés

MIÉRT FELFÖLDI? A múzeumi eredetileg összesen kilenc nagy építészeti zónának megfelelő tájegység tervében szinte kezdetektől szerepelt a jellegzetes felföldi mezővárosi kultúra bemutatása. A Felföld, mint tájnév napjainkban más jelentéstartalommal ismert, mint a korábbi évszázadokban. A Felföld az újkori magyar köztudatban a Kárpát-medence északi régióját jelenti. Ez a földrajzi térség egyben történeti nagytáj is, az Alföldhöz, a Dunántúlhoz hasonlóan. A Felföld jelentése a régi magyar nyelvben a történeti Magyarország északi, hegyvidéki területe. A felföldi borok megjelölés már 1538-ból ismeretes. Paládi-Kovács Attila kutatásai szerint a magyar nyelvterület északi régiójának megnevezésére több elnevezés is ismeretes és használatos. A térséget a köznyelv gyakran nevezi Felvidéknek, a régebbi földrajzi és néprajzi, valamint történeti irodalomban a Felső-Magyarország név is megjelent. Jó példa erre, hogy mikor Thököly Imrét 1682-ben Magyarország uralkodójává hirdették, ettől kezdve Felső-Magyarország fejedelmeként nevezte meg magát okleveleiben. A bányaigazgatási gyakorlatban Felső-Magyarország elnevezése volt Gömör, Borsod, Szepes, Abaúj és Torna megyéknek. Az alsó-magyarországi bányavidék kiterjedt Nyitra, Bars, 2. A tájegység rajza