Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A szőlő művelése

fél liter bort. A pálinka, mint a napszámosok csalogatásának eszköze a kezdeti időszakban a 18. században még tiltott volt, száz évvel később már elengedhetetlen. Mindenki a maga szerszámával dolgozott. Életszínvonaluk együtt változott mindenkor a szőlő és a bor árával. Ez megegyezett minden borvidéken és minden mezővárosban egyaránt. A gyöngyösi mezővárosi kultúra egyes elemeiben igen szorosan kötődött a környező falvakéhoz. így a Hegyalján parasztosnak ítélt bútorok egy része továbbra is szerepel a Mátraalj i bortermelő mezővárosi polgárok lakásainak berendezéseiben. nikába" kötött gyermek. A két ablak között álló csuklós lócára kis gyerekruhák vannak kikészítve, hiszen másnap ünnepi alkalom lesz, kislányuk keresztelője. Szép, régi, észak-magyarországi, ún. terpeszlábú asztal áll a lóca előtt. Az asztalon hímzett, fehér terítővel letakart edények állnak. Egy kis, egyfülű fazék, egy csésze és egy tányér. A komaasszony hozott uzsonnára tejeskávét és az ilyenkor szokásos molnárkalácsot. Az ablakon kékfestő függönyök takarják el a fényt a gyermekágyas asszonytól. Az ablakpárkányon kis üvegmécses és egy bádoglámpácska áll. A bejárattól jobbra egy magas, vésett mintákkal díszített ruhatartó szuszékot látunk, mellette egy alacsony dikót, pokróccal letakarva. A kemencepadkán ún. padtakaró terül el, erre ülnek a melegedni vágyók. A sarokban kis háromszögletű szekrényke, az un. Mária-ház lóg a falon, benne faragott festett piéta, a híres sasvári kegyszobor másolata. Mellette egy festett tükörkép fugg. Az ágy fölött fakeretben üveg alatt egy rajzokkal illusztrált szöveges képet látunk. A kép Jézus Krisztus keresztjárását mondja el. Otthoni ájtatosságok idején olvasgathatták, nézegethették a szentképet, idősek, fiatalok egyaránt. 1878-ban nyomtatták Pesten. A falakon még két kegyképet látunk, egyik a budakeszi, a másik a mátraverebélyi búcsúból való. E két település volt a gyöngyösiek kedvelt búcsújáró helye. 37