Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Összefoglalás

ÖSSZEFOGLALÁS Aló. században Magyarország déli borvidékei - elsősorban a Szerémség - a török támadások miatt veszélybe kerültek. A Mohácsi csata után ( 1526) a török megszállta azt a területet, s korábbi borkereskedelmi kapcsolatai megszakadtak. Ezt követően Tokaj-Hegyalján, amely soha nem került török megszállás alá virágzott fel a szőlőművelés, borkereskedelem. Létrejött egy komplex gazdálkodási rendszer, amely a szőlőművelésre, a borke153. Látogatók a tájegység megnyitásakor reskedelemre épült. Ez alkotta alapját a sajátos társadalomnak, ez formálta a jellegzetes etnikai és felekezeti folyamatokat. A mezővárosok többféle náció (középkori vallonok, lengyelek, oroszok, ruszinok, németek, görögnek mondott balkániak, szlovákok és zsidók), hozzájuk kapcsolódóan római katolikus, bizánci ortodox, görög katolikus, evangélikus, református és zsidó felekezetek műveltségének olvasztótégelyei voltak. 122