Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Ízelítő a szokások és hiedelmek kultúrájából

TilOYJT. 151. Tokaj képe 1867-ben A találkozókra is speciális képességeket használva jutottak el a boszorkányok: „Sasra ülnek úgy repülnek." „...fazekasné boszorkány volt. Allatbört, békát, stb. főzött fazékban, ezzel megkente magát. A boszorkányok seprőn lovagolnak, hogy hamar jussanak el messzire. Sasra is ülnek és azzal repülnek. " Az így készített szinte machbeti vészbanyákat idéző „repülőzsírt"a hóna alá kenve a boszorkány képes volt a repülésre. A speciális tudás eszközei igen változatosak voltak: „Vót itt egy öregasszony. Az állatbőröket, békákat gyűjtött. Az vót a legnagyobb boszorkány. Mikor haldoklott, ott vót az ágy végébe téve. Ezzel gyógyított, rontott. " A boszorkánynak tulajdonított rontó tevékenység elsősorban a paraszti gazdaság, az emberi egészség megrontására irányul. A leggyakoribb vád általánosan és Hejcén is a boszorkányok ellen a te119 Oi*«m Fuíhí Ofcmm nuiirttruíe Hun dun Teríti il »5 knr run Kffeli ÖüttLíV