Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Ízelítő a szokások és hiedelmek kultúrájából

150. Or a a zsidó kereskedő lakásában híres rabbija volt Winkler Mordechaj aki 1899-ben került Mádra. Nagy tekintélyéért és tudásáért meszsze földről is felkeresték tanácsért. A haszidok egy jámbor zsidó mozgalom hívei, akik vallásos életének a középpontjában az emberi boldogság áll. A jellegzetes haszid viselet: sötét selyemkaftánt, prémkalapot, lábukon fehér harisnyát, fekete lakkcipőt hordanak. A mezővárosok polgárai és a környezetükben lévő falvak paraszt lakói között élő néphit, hiedelemelemek terén nem volt kimutatható különbség. Ez is igazolja sajátos átmeneti jellegüket a falvak parasztsága és az attól már elszakadt polgárosult társadalmi rétegek, csoportok között. Ennek igazolásaként érdemes a hejcei mezővárosi környezetben még az 1900-as években is eleven boszorkányhit egyes elemeire felhívni a figyelmet. A magyar néphitben a negatív hiedelemszerepek legfontosabb betöltője a boszorkány volt. Ismertségét, szinte napjainkig élő hagyományait az magyarázta, hogy a közösségen belül élő, ismert személy volt. így a neki tulajdonított rontó tevékenység, a rontó mágia hatásaival magyarázhatóak voltak a váratlan bajok, betegségek - ezáltal a közösségen belül betöltötte a bűnbak és egyben a bajok okozta feszültségek levezetőjének szerepét is. A boszorkányvádakba torkolló feszültségek leggyakoribb forrása a szomszédsági kapcsolatok hagyományos normáinak megszegése volt. A hejcei boszorkányok találkozóinak helyéről az alábbi adatok ismeretesek: „Szent György napján gyülekeztek a határba boszorkányok. Ott vöt a tanácskozás. Vötak ott sokan megverve, hogy majd bele döglöttek, mer leskelődtek. " „Eccer megfogtak egy fiatal embert, a Zsétényit. A boszorkányok összeszedelőzködtek, hogy mennek motoszka estre...Nagyon félt tőlük, hogy megverik. " „A boszorkányok éjszaka járnak...Hejcén a híd alatt látták Őket táncolni. " „A boszorkányok itt-ott megjelennek és táncolnak, például keresztúton Szent Pálkor. " A boszorkánytalálkozók kitüntetett helyeként, az egész Felföldön ismert volt a tokaji Kopasz-hegy, melynek népszerűsége a budai Gellért-heggyel vetélkedett. 118