Kemecsi Lajos: A felföldi mezőváros (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

A nemzetiségi és felekezeti sokszínűség

gyei Kossuth szobrot rendkívül látványos ünnepség keretében, melyen részt vett az egykori kormányzó fia Kossuth Ferenc is. Miként a korabeli sajtóközlemény hangvétele is jelzi Kossuth Lajos tisztelete kiemelkedően fontos a korabeli öntudatos mezővárosi közösségek identitása, büszkesége számára: „Kossuth Lajos erdöbényei mellszobrát leleplezték és átadták a hálás utókor mindig élő kegyeletének, mely Kossuth Lajost elévülhetetlen érdemeiért a nemzet félistenei közé avatta. " A hétköznapi munkaeszközök között is használatban voltak a Kossuth nevével jelzett, s az ő népszerűségét ezáltal szinte reklám célokra használó (korabeli marketing!) középorsós vasprések, melyek miskolci gyártmányok és sikeres szabadalmak voltak. Használatuk gyorsan elterjedt a felföldi mezővárosokban. A kancsó előtt egy hosszúkás nyitott könyv fekszik: a Szent Kereszt Társulat főjegyzőkönyve, amiben 1878-tól a legfontosabb eseményeket jegyezték föl. A könyv ott van kinyitva, ahol 1913. decemberében feljegyezték a következő évre választott társulati vezetők neveit. Erről a jegyzőkönyvről szintén nemes másolat készült. A két ablak között áll a Társulat eredeti, 1873-ban készült ládája. Ebben tartották az iratokat, a titkos fiókban az összegyűlt pénzbeli vagyont. Itt látható két pecsétnyomó, és két, kovácsoltvasból készült nyeles billog. Mindegyiken a Társulat monogramja olvasható. A billogokkal a Társulat tulajdonában lévő bútorokat, a hordókat, ládákat jelölték meg. A szobában a megterített asztal a reggelire érkező vendégeket várja. Az edények a hagyományos menühöz igazodtak: a reggeli gyakran hús volt kenyérrel és savanyúsággal, 145. A terített asztal várja a Társulat vezetőségét 144. Kossuth-prés a tállyai borházban 111