Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEOLÓGIA - ÚJ KÍSÉRLETEK - SZABADTÉRI MÚZEUMOK ÚJ KIÁLLÍTÁSI TÖREKVÉSEI

kat, amelyet folyamatosan követtek a többi tájegység építését megismertető bemutatók. Igazán komoly kihívást a szabadtéri múzeumok számára a prezentáció gazdagítása tekintetében a korszerű multimédiás és egyéb technikai eszközök integrálása jelentett. Kezdetben ezt egyszerűen megoldották — érezve, hogy egy komputer vagy egy TV-monitor nem igazán szervesen illeszkedik a 18. század végi enteriőrbe —, egy-egy üres helyiségbe vagy interaktív foglalkoztatókba helyezték el a technikai felszereléseket, s így mintegy mellékelt illusztrációként kezelhették ezeket a látogatók. Később a már említett tematikus kiállításokhoz próbálták illeszteni a multimédiás eszközöket, például egy komód, nagy láda tetején állt egy TV-képernyő, melyen futott a ház bontásáról vagy áttelepítéséről szóló film, esetleg mélyinterjúk, családtörténetek, szokások elevenedtek meg. De még itt sem az enteriőröket bolygatták meg, hanem a hagyományos vitrrnes kiállítási metodikát gazdagították technikai apparátussal. A modernizációt azonban nem lehetett megállítani, bizony a technika betört a hagyományos szobabelsőkbe is. Persze, kezdetben még jól álcázva. Már említettem a tamperei Amuri Múzeum 1952-es enteriőrjét, ahol a berendezés szerves részét képezi a vezetékes rádió, mely közvetíti a híres csodafutó olimpiai bajnok futását. A walesi St. Fagansban az 1980-as enteriőrt egy valódi Thomson TV-készülék is gazdagítja, melyen a korszak legdivatosabb szappanoperái és sorozatai futnak. De a boldog békeidőknek mára már sajnos (?) vége, az enteriőrökben egyre leplezedenebbül jelennek meg az interaktív tevékenységre serkentő technikai eszközök. Cél minél több információt közölni, és érdekessé, szórakoztatóvá tenni a kiállítást. Tehát a szekrény ajtaja kinyitva képernyőt rejt, bizonyos gombokat nyomogatni lehet, a fiókok kihúzásakor zenei vagy narratív effektusok jelentkeznek, fények, hangeffektusok igyekeznek elkápráztatni a nézőt. Az Arnhemi Szabadtéri Múzeumban a sörfőzést bemutató kiállításban műtűz villog, s az üst bugyogását hangeffektusok próbálják visszaidézni. Extrémebb esetekben illatpamacsok és permetek próbálják életszerűvé tenni a házban való életet, a műtüzes kandalló füstszagú, vagy egy északír múzeumban a kivándorlást bemutató hajón nyögések hallatszanak. Láttam olyat is, amikor az ebédlőasztalon lévő tányér elmozdítása után egy beépített monitoron lekérhető a család heti étrendje és menüje is. Sajnos ezekben az esetekben a szabadtéri múzeumok eredeti célja és hatásmechanizmusa szenved csorbát, hiszen ez a fajta törekvés egészen más hatáseffektusokat fejt ki. A szabadtéri múzeumok lényege az, hogy a látogató, amikor belép egy-egy telekre, építménybe vagy helyiségbe, az a maga teljes komplexitásával körbefogja őt, s az emberi absztraháló képességre apellálva motiválja, érzelmileg involválja. Tehát körülöleli őt a miliő, és egyből 55