Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - A BODROGKÖZ NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK VÁZLATA

A tanulmányok, cikkek nagy része a Bodrogköz mai országhatáron belül eső, déli, délkeleti területeivel foglalkozik, kiemelten Karosával, Pácinnal, Cigánddal, Vajdácskával. A trianoni határrendezést követően a Bodrogköz szétszakadt, kulturális és gazdasági központjai, legsűrűbben lakott települései a csehszlovák államhoz kerültek. Megítélésem szerint a Bodrogköz hagyományos népi kultúrája, ezen belül népi építészete sem tárható fel a határon túli területek kutatása nélkül. Sajnálatos, hogy az ún. Felső-Bodrogközzel foglalkozó kutatók közül csak Buday Endre építkezési munkáit emelhetem ki.

1

2 Jelen előadásom az eddigi ismeretek összegzésével is csak vázlatos képét adhatja a Bodrogköz népi építészetének, kiemelve azokat a területeket, amelyek még alapos kutatásokat igényelnek. A bodrogközi települések túlnyomó része a kora Árpád-korban keletkezett, számuk ekkor több mint 90-re tehető. A 13—14. századi pusztásodás, ill. a termelőgazdálkodást folytató faluvá válás folyamán számuk 60 körülire csökkent, s a mai települések lényegében ezek folytatásai.

1' A településeket térképre vetítve látszik, hogy a Hosszúréten és környékén, ill. a Tisza mentén kevés falu található, azok is egymástól távol fekszenek. Az északészaknyugati rész, ill. a Bodrog folyó mente viszont sűrűn lakott, nem ritkán 1,5—2 km-re követik egymást a falvak. Oka abban keresendő, hogy a délidélkeleti mocsaras részeken csak a kiemelkedő homokhátakon volt lehetőség a megtelepedésre. Cigánd pl. a hajdani árvíz vízszintje felé emelkedő nagyobb kiterjedésű szigeten telepedett meg. A sziget két kimagasló pontja volt Kis- és Nagy-Cigánd központja, s a központban felépített templom köré épült a falu.

1

4 A Bodrog telepúléssűrűsége pedig azzal magyarázható, hogy a Bodrog medre kialakultabb, nyugodtabb volt, mint a medrét gyakran változtató, szeszélyes áradásaival jobban fenyegető Tiszáé. Azt is meg kell azonban állapítanunk, hogy a bodrogközi falvak döntő többségénél — minden hátránya ellenére - mégis mindig a víz volt a legfontosabb telepítő tényező.

1

5 A homokhátakon, a rendelkezésre álló szűkös területek miatt halmazos, igen kusza településszerkezet a jellemző. Fokozatosan haladva észak felé, egyre több az utcás, rendezett falukép, az északnyugati részeken a patak vagy az erecske nyomvonalát követő útifaluval is találkozhatunk. A múlt század végi lecsapolások fokozatosan felszámolták az egyes falvak elzártságát, a halmazosodást. Számtalan adat, földrajzi név, térképek, a népi emlékezet utal arra, hogy a Bodrogközben, főleg a Bodrogzugban és a Tisza mentén számolnunk kell a 1

2 Buday 1979: 24. 1

3 Valter 1974: 16. 1

4 Filep Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára (a továbbiakban: SRMA) 67.172. 1

5 Valter 1974: 17. 357