Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - TELEPÜLÉSNÉPRAJZI ADATOK A SZUHA-VÖLGYBŐL

TELEPÜLÉSNÉPRAJZI ADATOK A SZUHA-VÖLGYBŐL A Szuha-völgy településhálózatának kialakulását és fejlődési lehetőségeit a természetföldrajzi adottságok és a falvak gazdasági-társadalmi viszonyai határozták meg. A mezőgazdaság volt az elsődleges telepítő tényező, ugyanakkor a települések alkalmazkodtak a földfelszín tagolódásához is. A vizsgált falvak lényegében irtványtelepülések. A bennük élő ember és az erdő állandó, intenzív kölcsönhatásáról tanúskodnak a határban az erdőkbe ékelődött mezőgazdasági területek vagy a belterületen sokféleképpen felhasznált fa. A falvak településszerkezetét az egyutcás-soros forma jellemzi, amely a rajtuk átfutó patakmederhez igazodik. A dél-gömöri falvak kisnemesi és jobbágyi eredetű lakosságból alakultak ki.

1 Az első magyarországi népszámlálás adatai szerint Alsószuhán 311 férfi közül 137, Zádorfalván 327 férfiból 241, míg Szuhafőn 246 férfiból 144 volt nemesi származású, ill. jogállású.

2 Az egykori erős rendi különállás emléke a mai napig megmutatkozik a falvak között a település formájában, belső elrendeződésében. A privilegizált lakosság igyekezett elkülönülni saját és a szomszédos községek nem nemesi származású lakosságától a település megjelenésében is. A Szuha-völgy kisnemesi és jobbágyi eredetű népességének hagyományos kultúrájára, a megőrzött különbségekre először Lajos Atpád hívta fel a figyelmünket, s ezután indult meg a terület kutatása.

3 Szuhafőn a nemesek főként a Szuha-patak völgyében a patak, ill. az út két oldalán telepedtek meg, míg a szegényparaszti származású lakosok a patak déli oldalán húzódó dombokon, szabálytalan rendben helyezkedtek el. A nemesek lakhelyét, az Alsófaluhíd és a Felsőfaluhíd közötti részt Deréknak, Faluderéknak hívták, míg a szegényebb sorúak a Parton, Partságon laktak. Az Alsófaluhíd zárta le az Alvéget, míg a Felvég a Felsőfaluhídnál kezdődött és egy Y formációt hozott létre. A nyugati elágazás vezetett el a templomig, ami után 1 IIa 1969. részletesen lásd Szuhafőről: IIa 1969: IV. k. 107-109; Zádorfalváról: IV. k. 190-192; Alsószuháról: IV. k. 50-53. 2 Danyi-Dávid 1960: 53, 59. 3 Lajos 1979. 350