Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

dolgozatát.

14

3 Kavecsánszky Gyula a komplexitás igényével dolgozta fel Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészetét.

14

4 A megyei szlovák telepek kapcsán Viga Gyula búkkszendászlói településdolgozata a táj és az ember egymáshoz való viszonyát vizsgálja.

14

5 Bakó Ferenc a Répáshuta néprajzát összegző tanulmánykötetben monografikus igénnyel foglalta össze a település és népi építkezés rendszerét.

1

4'

1 Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falvak néprajzi kutatása még csak most van kibontakozóban. Két lengyel szerző kidolgozta a kutatás metodikáját, melyben nagy szerepet kap a település és a népi építkezés is.

1

4 A megyei nem magyar etnikumú települések népi építkezésében a pontos lejegyzések mellett kutatóink törekedtek az ún. etnikus jegyek felkutatására is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy - talán a német telepeket kivéve - a 18. század folyamán betelepült szlovákok, kárpátukránok, lengyelek építkezésükben nagy gyorsasággal asszimilálódtak a környező magyarsághoz. Sajátos etnikai jegyeket, szerkezeteket, formákat a legritkább esetben fedezhetünk fel építkezésükben. Az eltérő terminológiák, egyes elemek, eljárások elnevezésében fellelhető különbségek nem alapvetőek, nem tekinthetők etnikus specifikumoknak. A németek esetében etnikus jegynek tekinthető a sajátos településforma, a telkek beépítettsége, a magas színvonalú kőművesmunka, s a 6-8 helyiséges lakóházak eltéréseket mutatnak a környező magyar községekhez képest. Az etnikai jegyek teljes körű, átfogó vizsgálata, feltárása még tartozása építkezéskutatásunknak. 12. A magyar népi építészet kutatója, amikor szerkezed, formai, alaprajzi, funkcionális stb. szempontok alapján leírja az adott település vag)' táj lakóházait, népi építészeti objektumait, akkor lényegében a hagyományos paraszti kultúra egy sajátos területének biztosítja a túlélést, a fennmaradást az utókor számára. A szöveges leírás, a fényképes és rajzos illusztrálás - legyen az bármilyen kiváló is — mégsem tud teljesen adekvát módon informáló erővé válni az érdeklődő nagyközönség számára. Hiányzik az empirikus információszerzés lehetősége. A gyors ritmusú társadalmi átalakulás, a népi építőanyagok időtállódansága, a hagyományos népi építőgyakorlat megszűnése előrevetítette ezen objektumok viharos pusztulását. Ez a két legfontosabb igény hozta felszínre az 1950-60-as években a népi műemlékvédelmet, illetve a tájházügyet. A népi műemléki kutatás már az elmúlt 20 évben is hozott eredményeket. Dala József dolgozata már 1965-ben praktikus tanácsokkal látja el a témával 14

3 Lengyel 1969: 233-246. 14

4 Kavecsánszky 1986: 245-273. 14

5 Viga 1982: 91-97. 14

6 Bakó 1984: 97-124. 14

7 Krasinska-Kantor 1979: 341-359. 338