Cseri Miklós: Néprajz és muzeológia, Tanulmányok a népi építészet és a múzeumi etnográfia köréből (Studia Folkloristica et Ethnographica 51. Debrecen ,Szentendre, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék, 2009)

TELEPÜLÉS - ÉPÍTÉSZET - LAKÁSKULTÚRA - EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KUTATÁSÁBAN

foglalkozó szakembereket.

14

8 Détshy Mihály először a mezőkövesdi járás,

149 majd az egész megye műemlékeinek helyzetével foglalkozik. Az elsőként emiitett munkájában már felveti a nagyszámú mezőkövesdi népi építmények védelmének szükségességét.

1'

1" Vargha László igen hatalmas néprajzi anyagot, felmérést és fényképfelvételt gyűjtött össze kutatásai során, s a megyére vonatkozóan — településekre bontva, a legszükségesebb alapinformációkat (cím, építési év stb.) biztosítva - tárta elénk anyagát. Nagy kár, hogy a legkiválóbb népi építészetet kutató műépítészünk gazdag borsodi anyagát csak részben tudta publikálni és a szaktudomány rendelkezésére bocsátani.

11

1 Az 1960-as műemléki összesítőjében már közel 50 népi objektumot találunk.'

1-Jósvafőről készített munkája — melyben ismerteti a település történetét, körülhatárolja a műemléki együtteseket, s javaslatokat tesz azok védelmére vonatkozóan is — tartalmi és módszertani szempontból is példamutató.

15

3 Felsorolásunkat Olajos Csaba tanulmányával zárjuk, aki áttekintette a népi műemlékvédelem megyei helyzetét, ismertette az eredményeket és hiányosságokat, s a további fejlesztés lehetőségeiről is szót ejtett.

11

4 Napjainkban a népi építészeti emlékek a védett épületállomány 13%-át teszik ki, mely országos viszonylatban a 6. helyet biztosítja megyénknek. A népi műemlékvédelem a problémakörnek csak egyik oldala, lúszen megoldást vár a levédett, felújított objektumok hasznosítása is. Kézenfekvőnek tűnt és tűnik ma is, hogy ezeket a lakóházakat, műhelyeket „in situ" berendezve tájházként, tájmúzeumként hasznosítsák. Az ún. néprajzi falu, illetve skanzen létrehozása nem új keletű a magyar muzeológiában, gondoljunk itt a millenniumi kiállítás falujára, melyben megyénk az ún. matyó ház révén érdekelve is volt.

15

1 Az 1970-es évekig létezett megyénkben egy olyan elképzelés, miszerint a diósgyőri vár környékén egy múzeumfalut hoznak létre, ahol a régió jellegzetes lakó- és melléképületei képviseltetnék magukat. Ez a terv végül is nem valósult meg. Másik megoldásként kínálkozott, hogy a levédett és felújított épületet saját környezetében hasznosítsák tájházként. Megindult a „tájházépítő" mozgalom, melynek kétségkívül szép eredményei is vannak. Gondoljunk itt Mezőkövesd ún. Hadas-településnek 14 épületére, Tárd, Szentistván, Füzér, Ónod, Rátka, Cserépváralja elkészült tájházaira. Az utóbbi években ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy egyre több település kíván 14

8 Dala 1965: 220-224. 1

4'

; Détshy 1973: 97-100. 15

0 Détshy 1974: 16-24. 15

1 Lásd ehhez: Füep 1985: 9-30. 15

2 Vargha 1960: 95-131. 15

3 Vargha 1985: 83-98. 15

4 Olajos 1981: 10-23. 15

3 Balassa M. 1972: 553-572. 339